Emberkísérlet és társai, avagy mit mond a virológus

 A világ sok országa eljutott oda, hogy – eltekintve a csekély számú embertől, aki nem oltható – csak azok nincsenek beoltva, akik nem kérik a vakcinát. Köztük lehetnek olyanok, akik csak a koronavírus elleni vakcinákkal szemben bizalmatlanok, és olyanok is, akik megrögzött oltásellenesek, írja a wmn.hu. A leggyakoribb aggályokra-ellenérvekre az oltással kapcsolatban Kemenesi Gábor virológus, biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa reagált.

Tévhit: Inkább az immunrendszerünk védelmében kellene bíznunk, és nem a mesterséges anyagokat tartalmazó oltásokban. Ha valaki odafigyel arra, hogy erős, jól működő immunrendszere legyen, akkor valószínűleg el sem kapja a Covidot, vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Egy-egy oltás viszont csak gyengíti a természetes védekezőképességét a szervezetünknek.

Kemenesi Gábor: Az „erős” immunrendszer fogalma leginkább a jó reakcióidejű immunválaszt jelenti. Maga az „immunerősítés” is egy tévesen kezelt fogalom, hiszen a jól működő immunrendszer egy jól működő és egészséges szervezet része – így amennyiben odafigyelünk, hogy egészségesen éljünk (amibe többek között beletartozik az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a stresszcsökkentés), már meg is tettük a legtöbbet, hogy az immunrendszerünk is hozzánk mérten a legerősebb legyen. Ezt tehát pusztán vitaminok szedésével nem érhetjük el.

A másik probléma, hogy a SARS-CoV-2 egy új vírus. A fertőző betegségek ellen pedig az immunrendszerünk úgy tud védekezni, hogy valamilyen formában megismeri és megtanulja őket. Ezt vagy a megfertőződéssel, és annak minden ismert és ismeretlen kockázatával, vagy az emberiséget már számtalanszor megmentő vakcinákkal érhetjük el.

A vakcinában a vírus „esszenciáját”, legfontosabb részét mutatjuk csupán be az immunrendszernek, így nem a teljes fegyverzettel támadó vírust kell legyőznie, és közben megtanulnia, hanem „ki kell olvasni” a vakcinából a védelemhez szükséges információt.

Egy szemléletes példa: fertőzés esetében a várostrom közben kell kitalálni, hogyan védekezzünk. Itt az immunrendszer csak annyit határozhat meg, hogy hány és milyen jól együttműködő katonánk van. Az oltással viszont előre gyakoroljuk az ostromot, megtanítjuk a katonákat, hogyan védekezzenek, akik így már startra készen várják az ellenséget. A jól működő immunrendszerrel is pontosan úgy elkaphatjuk a vírust, mint a rosszul működővel, a különbséget ezer más faktor szabja meg, de főként a fertőzés legyőzésének mediálásáról van itt szó. Ez lehet például az egyik ok, hogy gyermekeknél kedvezőbb a betegség kimenetele. Ugyanúgy elkapják, de ezerszer jobban „legyűrik”. Fiatal és jó reakcióidejű immunrendszerük van, ez más fertőzéseknél is ismert.

Az oltás pedig nem mesterséges anyag, és semmiképpen sem gyengíti az immunrendszert. Ez egy gyakori tévhit, valószínűleg az oltási reakciók (például láz, fejfájás, hidegrázás) jellege téveszti meg az embereket. Ezek a tünetek egyszerűen csak az immunrendszerünk működését jelzik, nem pedig gyengeségét vagy gyengülését.

Tévhit 2: Mivel a Covid-19 egy friss vírus, az ellene kifejlesztett oltóanyagok hosszú távú mellékhatásait nem ismerhetjük. A világtörténelemben is volt több olyan gyógyszer, amelyet engedélyeztek, majd kiderült, hogy súlyos károkat okozhat az emberi szervezetben. Ez az egész most kicsit most olyan, mint egy emberkísérlet. Különösen a fiatalabb korosztály oltásánál igaz ez, akik esetében a súlyos fertőzés ritkább, mint felnőtteknél.

Kemenesi Gábor: A jelenlegi oltóanyagok fejlesztése pontosan ugyanúgy zajlik, mint bármely gyógyszerkészítményé. Sőt, a klinikai vizsgálatokba bevont emberek száma a szokásos sokszorosa a COVID-19 vakcinák esetében. A 100 000 beadott oltásból egy vagy tíz embernél jelentkező, ritka mellékhatások kiszűrése azonban kizárólag az úgynevezett negyedik klinikai fázisban lehetséges, amikor már nagy számban használatban van egy vakcina. Ez a piacra dobást követő használat során folytatott megfigyelés, amely minden más gyógyszerkészítménynél is pontosan így zajlik.

A másik fontos tény, hogy a modern vakcinákban (mRNS, vektor) nincsenek természetellenes anyagok. MRNS-ből minden pillanatban ezermilliárdnyi van a testünkben, hiszen a szervezet legalapvetőbb működésének pillérei, ugyanez igaz a lipidcseppecskékre, amelyek a vakcina csomagolóanyagát jelentik. A vektorvakcinák esetében egy képességeitől megfosztott, pusztán bevitelre használt nagyon általános vírust „kérünk meg” arra, hogy juttassa be a szervezetbe a vírus legyőzéséhez szükséges információt. Az elölt vakcináknál pedig a több mint 90 éve használt alumínium-hidroxid sót alkalmazzák adjuvánsként, így az egészségügyi kockázat esélye itt is majdnem nulla. A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a Zállatorvos kiváló videóját.

A „kiket és mikor oltsunk?” kérdésre pedig a folyamatosan változó járványügyi helyzet aktuális kihívásai jelentik a választ. Amennyiben éppen nagyon terjed egy új vírus által okozott járvány (mint most), akkor a teljes társadalom védelmében célszerű minél szélesebb réteget beoltani, így lassítva a vírus terjedését, és csökkentve a hosszú távú szövődmények kialakulását, sok ember hirtelen kórházba kerülését. Ugyanis a vakcina segítségével ezt is jó eséllyel megúszhatjuk, hiszen az előző kérdésnél már ismertetett példa mentén nem ismeretlenül futunk neki a megbetegedésnek. A fő cél mindig a járványt fékezni és a kockázat/haszon elemzésben úgy oltani, hogy mindig az alacsonyabb kockázatú forgatókönyvet válasszuk.