Engedjük be a kórházba a karácsony hangulatát!

Betegként és gyógyítóként is nehéz kórházban tölteni a karácsonyt. A betegek kiszolgáltatottabbnak, magányosabbnak érzik magukat, a gyógyító személyzetnek pedig a sokszor az átlagostól lényegesen több elvégzendő munka mellett a család hiánya is terhet jelent. Emellett számos más olyan szempontot is érdemes áttekintenünk, amelyek befolyásolják az ünnepi időszak kórházban szerzett élményeit - írta Ficzere Andrea, – az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese. a betegfókusz blogon.

Jól ismert tény, hogy a munkaerőhiány okozta extra munkamennyiség mekkora terhet jelent az egészségügyi dolgozóknak. A decemberi időszakban, az ünnepek alatt ez a teher tovább nő, hiszen a kollégák közül, aki teheti, szabadságra megy. Az egészségügy ugyanakkor nem „zárhat be", a betegség nem ismeri a naptárat, nincs tekintettel az ünnepre. Hivatástudat és a betegek iránti megértő szeretet nélkül bizony nehéz elviselni a család és az otthon hiányát.

A betegeknek és a hozzátartozóknak sem könnyű a kórházi karácsonyozás. Azok a páciensek, akik állapotuk miatt nem engedhetők haza, ezekben a napokban sokkal kiszolgáltatottabbnak, magányosabbnak érzik magukat. A mi feladatunk, hogy amennyire lehet, pótoljuk az otthont, s a kórházi személyzetnek kell – jó esetben hozzátartozói segítséggel – gondoskodni a karácsonyi hangulatról. Ez egyszerre nehéz és könnyű. Egy időben van jelen a fájdalom, a szomorúság és a hiány, illetve szerencsés esetben a feldíszített folyosók, betegszobák, valamint a megértő, odafigyelő személyzet által megteremtett sajátos, keserédes, de valahol mégiscsak élvezhető és valódi élményt adó hangulat.

Igen, be lehet csempészni a karácsonyt és az ünnepi hangulatot a kórházba. Karácsonyfa, szaloncukor, bejgli mindig akad, halk zene szinte bárhol szólhat. Az intézmények egy részében istentisztelet is elérhető a betegek számára, sőt, több helyen önkéntesek enyhítik az egyedülálló, elesett betegek magányát, félelmeit. Azok, akik akár betegként, akár ellátóként töltöttek már karácsonyt kórházban, biztos, hogy fel tudnak idézni magukban valamilyen, a speciális helyzethez kötődő pozitív, kedves emléket.

Pszichológusok szerint a karácsonyi időszak éppolyan stresszes, mint egy családi életben bekövetkező nagyobb változás, vagy pl. egy munkahely elvesztése. Pedig lehetne másképp is. A tél a természetben a lassulás időszaka, ilyenkor nekünk is alacsonyabb fokozatra lenne érdemes kapcsolni, s mindenkinek jót tenne, ha kicsit magába mélyedne. A nagybevásárlások, folyamatos házimunkák és készülődések ne helyettesítsék a lényeget, a családtagjainkkal, barátainkkal való közös élményeket. Egészségügyi dolgozóként különösen fontos, hogy az egymás iránti szeretetből erőt merítsünk, és segítsünk azokon, akik hozzánk fordulnak a bajban!

Nem könnyed téma, viszont meg kell említenünk az elmúlást is. Bár a statisztikák alapján nem a téli, hanem inkább a tavaszi és a nyári időszakban van a legtöbb öngyilkosság, a kórházakban tapasztaltak árnyalják a képet. Neel Burton, oxfordi pszichiáter szerint, az ünnepi időszakban az emberek jobban odafigyelnek egymásra, ami általánosságban javítja az öngyilkossági statisztikákat, ugyanakkor nagyobb kockázatnak vannak kitéve a pszichiátriai, valamint a végstádiumú betegek, annak ellenére is, hogy ezek a páciensek általában megfelelő figyelmet kapnak az ellátó személyzettől. Angliában például évente 150, pszichiátriai osztályon kezelt beteg követ el öngyilkosságot. Mivel a lelki segélyvonalak hívásszáma jól mérhetően nő, a szokásosnál is gondosabban kell figyelni azokra, akik ilyenkor segítségért kiáltanak, hogy megelőzzük a tragédiákat, s eltérítsük a veszélyeztetetteket a végzetes lépésektől. A teljes bejegyzés itt olvasható