Enyhíteni kezdenek a háziorvosok terhein

Több ponton változtak januártól a háziorvosokkal kapcsolatos rendelkezések. A másra szakosodott orvosoknak ugyan továbbra is szükségük van háziorvosi szakvizsgára, de eltöröltek egy, a Mandinernek nyilatkozó szakértő szerint teljesen felesleges szabályt.

Januártól nem kell háziorvosi szakvizsga ahhoz, hogy egy másra szakosodott orvos is praktizálhasson háziorvosként – jelent meg számos sajtóorgánumban a hír december végén. Csakhogy ez így nem fedi a teljes igazságot – mondja lapunknak Békássy Szabolcs háziorvostan, foglalkozás-orvostan szakorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. Mint rámutat, a hatályban lévő jogszabályok továbbra is a háziorvostan-szakképesítés meglétét írják elő a háziorvosi tevékenység folyamatos gyakorlásának feltételéül. Méghozzá olyan módon, hogy érvényben marad az a korábbi passzus, ami azokat az egyéb szakképesítéssel rendelkező szakorvosokat, akik úgy döntöttek, hogy hosszú távon háziorvosi tevékenységet szeretnének folytatni, arra kötelezte, hogy a kezdéstől számított öt éven belül háziorvostanból is szakképesítést szerezzenek. 

Marad tehát az erre vonatkozó kötelezettség, annyi változással, hogy – egyes szakképesítések esetében – könnyítik a rendszerbe lépés adminisztratív terheit. A korábbi jogszabály ugyanis felsorolt 31 szakképesítést, amelyek esetében szükség volt arra, hogy az önkormányzat területi ellátási érdeket igazoljon, a leendő háziorvos pedig vállalta, hogy öt éven belül szakképesítést szerez. A 2021. januártól hatályban lévő módosítás ebből a 31 szakképesítésből kiemelt 15, jellemzően olyan szakterületet, aminek az úgynevezett képzési curriculuma nagyon hasonló a háziorvostanhoz, és azt mondta, ezeknél nincs szükség területi ellátási érdek igazolására.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a belgyógyász szakvizsgával rendelkező orvos megállapodhat az idős háziorvos-kollégájával, hogy átveszi tőle a praxisát, anélkül, hogy ellátási területi érdekből történne a belépése. Békássy szerint egyébként az említett igazolás teljesen felesleges lépcső volt az eljárásban, ami csak lassította a folyamatot.

...

Betöltetlen praxisok, fejnehéz korfa

A szakma nemcsak a betöltetlen praxisok problémájával küzd – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint az alapellátási praxisok közül 800 betöltetlen, ebből pedig 571 háziorvosi praxis –, de a háziorvosok vállát a fejnehéz korfa is nyomja: 43 százalékuk hatvan év felett praktizál. Békássy szerint ezért égbekiáltóan fontos az utánpótlás megfelelő biztosítása, „melynek egyik alapvető feltétele a családorvosi hivatás szupervonzóvá tétele”. Ehhez pedig, bármilyen szakmáról is legyen szó, elengedhetetlen az életpályamodell, a kiszámíthatóság és az anyagi ösztönzők.

A családorvoslás esetében Békássy szerint azonban ennél „egy kicsit többre is van szükség”. Mint mondja, „minden praxisban meg kell teremteni azokat az infrastrukturális feltételeket, meg kell adni a kollégáknak azokat a jogosítványokat, hatásköröket, melyek birtokában a hivatásuknak megfelelő munkát végezhetnek”. 

Ami az anyagi feltételek javítását illeti, Békássy szerint egyértelmű a kormányzati szándék, amit az alapellátásban dolgozók béremelésről szóló, november végén megjelent kormányhatározat is alátámaszt. Nevezetesen: januártól 72 milliárd forinttal bővíti a kormány a 140 milliárdos háziorvosi kasszát.

Békássy ezzel kapcsolatosan elmondja, már csak a kifizetés technikai részleteit tartalmazó jogszabály várat magára. Reményeik szerint pedig az Alapellátási Igazgatóság be tudja tölteni azt a szerepkört, amely mentén egy szervezett szakmai fejlődés is megindulhat a háziorvosi praxisokban.

További részletek a cikkben.