Egyre több uniós tagállamról derül ki, hogy hazánkhoz hasonlóan Izraeltől kér segítséget a sikeres oltási kampányhoz.
Az Európai Unióban az oltóanyagok engedélyeztetése a vártnál lassabban zajlik, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra. Az Európai Bizottság emiatt most nyilvánosságra hoz egy oltóanyagról szóló szerződést, ám azt csak a kíváncsi EP-képviselők nézhetik át személyesen, egy bizottsági olvasószobában. Közben egyre több uniós tagállamról derül ki, hogy hazánkhoz hasonlóan Izraeltől kér segítséget a sikeres oltási kampányhoz. Ciprus például fel is vásárolna az ország látványosan nagy vakcinatartalékából - írja a magyarnemzet.hu.
Az oltóanyagokról szóló uniós szerződések átláthatóságára tesz kísérletet az Európai Bizottság, miután több tagország is kritikával illette az unió által beszerzett vakcinák mennyiségét, illetve magát a zárt ajtók mögött zajló alkufolyamatot. Lapunk is írt róla korábban: a tagállamok tavaly Brüsszelt bízták meg azzal, hogy a huszonhetek nevében tárgyaljon a biotechnológiai cégekkel, mondván: a 450 milliós piac tárgyalópozíciója így erősebb, ráadásul a tagállamok közötti verseny is elkerülhető.
Az oltóanyagok engedélyeztetése ugyanakkor a vártnál lassabban zajlik, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra. Olaszország például jelezte a közelmúltban, hogy a Pfizer–BioNTech az EU-ban már engedélyezett vakcinájából a vártnál százezer adaggal kevesebbet kapott.
Többek között ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója, a vakcinaszerződések főtárgyalója kedden az Európai Parlament illetékes szakbizottságában. A szakember megerősítette, hogy az EB végre nyilvánosságra hozza a német CureVac vállalattal tavaly ősszel kötött szerződését: ezt ugyanakkor csak az aziránt érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.
...
Nem csak Magyarország áll több lábon
Az uniós államok közül utoljára Ciprus jelezte, hogy a túl kevés EU-s vakcina miatt az oltásban világviszonylatban éllovas Izraelhez fordult segítségért. A szigetország eszerint felvásárolna Izrael tartalékából. Izraeli források egyébként arról számoltak be: ez idáig Németország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Dánia és Románia fordult az ország vezetéséhez, hogy a sikeres oltási program tapasztalatairól érdeklődjön.
Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán kormányfő is egyeztettek a napokban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
Izrael, noha saját vakcina fejlesztésén is dolgozik, jelenleg a Pfizer–BioNTech-vakcinával olt: ebből hetente négyszáz- és hétszázezer adag közötti mennyiség érkezik a mindössze kilencmilliós lakosságú országba, amely – az EU-nál látványosan sikeresebb üzletnek köszönhetően – már a népesség ötödét ellátta vakcinával.
További részletek a cikkben.