Érdemes erőforrásként tekinteni az idősebb generációra

A népesség öregedése globális jelenség, de a földrészek és a fejlettség szintje szerint nagyok a különbségek. A jelenség elsősorban a világ fejlettebb országait érinti, ahol az életkörülmények javulásának (többek között a gazdasági gyarapodásnak, a fejlett egészségügyi ellátórendszernek vagy az egészségtudatosabb életmódnak) egyik következményeként emelkedik a születéskor várható átlagos élettartam. Ezzel párhuzamosan ezekben az országokban megfigyelhető, hogy csökken a gyermekvállalási kedv, írja Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Világgazdaságban megjelent cikkében álláspontját a hazai idősek helyzetéről.

Az idősebb generáció munkatapasztalata értékes erőforrás, így a munkaerőpiac napjainkban jelentkező munkaerőhiányának enyhítésére rövid távon kézenfekvő megoldás lehet az idősek munkaerőpiaci részvételének növelése. Ennek érdekében több intézkedés született a közelmúltban, így a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjas-szövetkezetek révén kínált álláslehetőségek vagy a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók tb-járulék-mentessége. A 60 és 74 év közötti, idősebb – de gazdaságilag még aktív – népesség foglalkoztatása 2015 óta emelkedik. A legfrissebb adatok szerint a 60–64 évesek foglalkoztatási rátája 40,9 százalékra nőtt, a 65–69 évesek közül pedig csaknem másfélszer annyian dolgoznak, mint egy évvel korábban. Az idősek foglalkoztatása minden érintettnek előnyös: a munkáltatók oldaláról tekintve enyhíti a munkaerőhiányt, a munkavállaló nyugdíjasok szempontjából pedig a jövedelmi többlet biztosítása mellett megakadályozza szociális elszigetelődésüket. Közösségi szempontból érdemes a nyugdíjasokra úgy tekinteni, mint a társadalmi kohéziót előmozdító erőforrásra. A nagyszülő jelenléte egy családban például nagy segítség lehet a középső generáció számára, a háromgenerációs családmodell azonban visszaszorulóban van. Az ezredfordulót követő első évtizedben a mennyiségi lakáshiány megszűnésével jócskán, harmadával csökkent a nagyszülővel élő családok száma. Napjainkban a családok 10 százalékában él nagyszülő.

Az idős emberek egészségesen töltött éveinek meghosszabbítása, életminőségük megőrzése érdekében az Egészségügyi Világszervezet az aktív idősödést támogató stratégiai alapelveket fogalmazott meg. Ebben olyan, az időskort támogató környezet kiépítését vetíti előre, amely az emberközpontú egészségügyi ellátórendszeren túl az idősebb generáció szociális elszigeteltségének megelőzését is kezelni tudja.