Kormányzati érdekből bárki átirányítható egy másik kormányzati igazgatási szervezethez.
Márciustól több egészségügyi háttérintézmény munkatársai is kormányzati szolgálati jogviszonyba kerültek, s ha meg akarják tartani az állásukat, fel kell esküdniük az Alaptörvényre - írja a medicalonline.hu.
A napokban elhíresült, a kormányzati igazgatásról szóló, majd száz oldalas törvény rendelkezései alapvetően érintik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) alkalmazottainak jogviszonyát, vagyis azokat a háttérintézményeket, amelyek úgynevezett központi hivatalként működnek.
Az, hogy a váltás miként érinti a munkatársaikat, ki nyer, s ki veszít az átállással, attól függ, hogy korábban milyen jogviszonyban dolgozott. Akiket állami tisztviselőként, köztisztviselőként alkalmaztak, s eddig 25 nap alapszabadsággal rendelkeztek, rögtön elveszítenek ebből öt napot, mivel az új törvény 20 napban határozta meg az alapszabadságot. Ezzel a korábbi közalkalmazottak látszólag nem veszítenek, hiszen nekik az alapszabadságuk eddig is ennyi volt. Csakhogy a szabadságnapok száma a ledolgozott évek alapján időről időre nőtt, elérhette, sőt meg is haladhatta az évi 30 napot, bár ehhez már több évtizedes munkaviszony kellett. Most viszont beosztástól függ majd a plusz szabadságnapok száma.
Tovább növeli a munkahelyen kötelezően elköltött időt az ebédidő kiemelése a napi munkaidőből. Annakidején egyébként még az első Orbán-kormány tette a napi nyolc órás munkaidő részévé az ebédidőt, most viszont ugyanők a nyolc órától elkülönítetten kezelik e napi félórákat. Így azokon a munkahelyeken – és az egészségügy jellemzően ilyen – ahol nincs kollektív szerződés, amelyben e kérdést is külön rendezve a nyolc óra része az ebédidő – éves szinten körülbelül 17 nappal többet töltenek majd munkahelyükön a munkatársak. Ehhez hozzáadva az alapszabadság csökkentését, a dolgozók e törvénnyel lényegében „nyernek” egy plusz 13. havi munkaidőt. Bár a heti munkaidőt 40 – napi 8 – órában határozza meg a jogszabály, de beosztástól függően ez lehet akár napi 12, illetve heti 48 óra is. Az utóbbi esetben ugyan a rendkívüli munkaidő elrendeléséről értesíteni kell a dolgozókat, írásban azonban csak akkor, ha ezt az érintett beosztott kéri.
Egyoldalúan módosítható a kinevezés, az érintett munkatársnak mindössze négy nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntse folytatja-e új beosztásában vagy sem. Felmentését pedig csak akkor kérheti, ha illetménye nem éri el a korábbi 80 százalékát, változik a munkaideje, munkavégzésének helye a település határán kívülre kerül, s ha az új feladata nem végzettségének, szakmai tapasztalatának megfelelő. A munkatársak egyébként kinevezésüktől függetlenül is foglalkoztathatók, a belföldi „kiküldetés” – településen kívül! – pedig elérheti akár az évi 110 munkanapot is. Mi több, kormányzati érdekből bárki átirányítható egy másik kormányzati igazgatási szervezethez.
További részletek a cikkben.