Eszement fejlemény: hálapénz már az egyetemen is?

A hír egy kicsit furcsának tűnhet, követői ezidáig még nincsenek. Van, aki burkolt fizetésemelésnek fogja fel, van, aki szerint etikátlan. A rektor pedig az új Munka törvénykönyvére mutogat – írja a stop.hu portálja.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) július 16-án tartott szenátusi ülésén a Munka törvénykönyvének 52. § (2) bekezdésével is foglalkoztak. A törvénynek az egyetemen való végrehajtásáról másnap került ki egy rektori utasítás (2/2012. (VII.17.) sz. Rektori Utasítás - A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52.§ (2) bekezdésének a Szegedi Tudományegyetemen történő végrehajtásáról) az intézmény karainak honlapjára, amely szerint a SZTE valamennyi szervezeti egységében minden közalkalmazott, valamint egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy díjazást, ismertebb nevén hálapénzt fogadhat el harmadik személytől. Az eddig csak az egészségügyben nyíltan jelen lévő hálapénz intézménye, valamint annak legalizálása ezzel átlépte az egészségügy kereteit, és ki tudja, hol kell meghúzni a határt.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) változása előtti időben a munkáltatónak nem kellett foglalkoznia a hálapénz témakörével. A munkavállaló döntése volt, hogy elfogad-e juttatást, mint ahogy azért is ő felelt, hogy betartja-e az egyéb jogszabályokat (előny nyújtásának kizárása, adókötelezettség stb.). A Mt. változása viszont azt hozta, hogy amennyiben a munkáltató a hálapénz elfogadásának kérdésről nem nyilatkozik, az kifejezetten tiltásnak minősül.

Véleményünk szerint a minden területre kiterjedő tiltás olyan helyzetet eredményezne, amelynek ellenőrzésére és betartatására nincs kapacitásunk, sőt az ilyen kapacitások kialakítása nem is lenne életszerű. A nem betartható szabályozások csak jogbizonytalanságokat eredményeznek – nyilatkozta dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra a kérdésre, miért érezte szükségét rendelkezni a hivatkozott rendelkezésről. Ezért döntöttek úgy, hogy a munkavállalók képviselőivel szabályosan lefolytatott konzultációra támaszkodva az ügyben rektori utasítást adnak ki – tette hozzá a rektor. Hasonló utasítást eddig más magyarországi egyetemen még nem adtak ki.

Az utasítás megfogalmazása során természetesen ügyelni kellett arra is, hogy egyes munkavállalókat, vagy munkavállalók csoportjait diszkrimináció nem érheti, így az mindenkire vonatkozik - folytatta Szabó, aki arra a kérdésére, miszerint mostantól az egyetem oktatói is fogadhatnak-e el (az egyébként munkaköri kötelességeként végzett tevékenységük után) harmadik személytől díjazást, úgy reagált: - Itt arra is figyelemmel kell lenni, hogy adomány kitől, és milyen kontextusban származik. Semmi kivetni valót nem látok abban, ha egy oktató hetek, sőt néha hónapok munkájával megszervez egy konferenciát, amelynek végén a résztvevők valamilyen ajándékkal köszönik meg kollégájuk munkáját - magyarázta a rektor. Rektori utasítás hiányában akár egy üveg bor elfogadása is szabálytalan lenne – jegyezte meg dr. Szabó Gábor. Teljesen más a helyzet, ha az adomány az adományozó részéről bármilyen előny (pl. jobb jegy) megszerzését célozza. Ahogy arra a rektori utasításban is felhívtuk a figyelmet, az előre kért, elvárt vagy kikövetelt jogtalan előny elfogadása eddig is, és ezután is bűntettnek minősül – fűzte hozzá a rektor.

A téma viszont több gondolatot is felvetett az egyetem alkalmazottai között, a szociális szakma levelezőlistáján például számos bejegyzés olvasható az üggyel kapcsolatban. Itt leginkább etikai oldalról támadják a rektori utasítást, de előkerül az igazságtalanság kérdése is.

Valaki megjegyzi, hogy 2012. VII. 17-től - legalább a Szegedi Tudományegyetemen - egy szociális munkás (oktató) is ér annyit, mint egy orvos, őt is "díjazhatják" - idézte a levelezőlistán olvasottakat egy a stop.hu-nak névtelenül nyilatkozó szociális munkás, és hozzátette, van még néhány olyan "megalázóan alacsony fizetésű" szakma Magyarországon, mint az orvosé, például a szociális munkásé, így legalább az oktatók kapnak egy kis "fizetésemelést".