Eszter attól fél, hogy megöli a fia

Három család, három súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiú. Mindhárom agresszív, bántja a szüleit, van, ahol naponta. Nincs intézmény, amely fogadná őket, majd csak akkor, ha nem lesz erőszakos. A szülők féltik a kisebbik testvért, sorfalat állnak, hogy el tudjon menni WC-re. És féltik egymást is. Volt, hogy a gyereket a pszichiátriára, a nevelőapját a sürgősségire kellett vinni egy roham után. Az intézményrendszer cserben hagy, ezért önként adják a gyereküket állami gondozásba. De addig is túl kell élni valahogy. Eszter, Zoltán, Alíz és Lilla története a hvg.hu-n. 

Eszter és Zoltán hónapok óta két pulcsiban és télikabátban töltik mindennapjaikat Budapest agglomerációjában lévő otthonukban. Így volt ez a legnagyobb kánikulában is. A sok rétegre azért van szükség, mert 16 éves fiuk, Ábel, naponta többször rájuk támad. Ábel ilyenkor harap, főleg a szülei alkarját. Amikor feltűri a pulcsiját, Eszter kezén látszanak a kék-zöld foltok és hegek, a harapások nyomai. Ábel ugyan csak 16 éves, de már 175 centi magas, és több mint 60 kiló. Jó pár fejjel magasabb az édesanyjánál, és erősebb is, ahogy Zoltán mondja, feleségének egyedül „esélye sincs”.

Június 21-én történt meg először, hogy Eszter az életét féltette a fiától. 

Ekkor Ábel már egy éve napi szinten bántotta a szüleit, a támadások a legtöbb esetben az édesanyja ellen irányultak, de a június 21-ét megelőző egy hétben, ahogy Eszter mondja, Ábel „leírhatatlan állapotba került”. Zoltán épp külföldön volt, így Eszter egyedül maradt otthon Ábellel és Ábel testvérével, Sámuellel. Valahányszor a nagyobbik fia kijött a szobájából, „nekiment” az édesanyjának. Eszter eddigre már nem reagált Ábel támadásaira, nem védekezett, nem kiabált, „minden mindegy” alapon viselte a bántalmazásokat. „Megadtam magam” – meséli. Utólag visszagondolva szerinte ez csak még több feszültséget keltett a fiában, ezért Ábel „növelte a tétet”, és bejelentette, hogy a testvérére is rá fog támadni. Korábban is tett már erre kísérleteket, de ezeket mindig sikerült megakadályozni, és Ábel is tudta, hogy „ez a vörös vonal”.

Ábelnél 3 éves korában középsúlyos értelmi fogyatékosságot és autizmus spektrumzavart diagnosztizáltak. Fontos leszögezni, hogy Ábel esete speciális, attól még, hogy valaki autista, nem lesz erőszakos. Magyarországon nagyjából 100 ezren élnek autizmus spektrumzavarral, szakértői becslések szerint legfeljebb pár százalékuk bántalmazza a környezetében élőket, bár az ilyesmit roppant nehéz mérni. Autizmus alatt bizonyos tünetek csoportját értjük, amik egyes érintetteknél súlyosabban, másoknál enyhébben jelentkeznek. Ezek a tünetek nem szüntethetők meg, de bizonyos képességek fejlesztésével, szakértői segítséggel és egyénre szabott terápiával lehet javítani az érintettek életminőségén.

A riport a hvg.hu-n olvasható.