Ónodi-Szűcs szerint a térségi, míg Lázár szerint a megyei szervezésű kancellária lenne megfelelő.
Míg az egészségügyért felelős államtitkár a kancellária-rendszer alkalmazástól remélt megváltást az ágazat bajaira az Egészségügy 5 Dimenzióban elnevezésű szakmai konferencián, az egészségügyi közgazdász, Dózsa Csaba szerint csupán ez nem elég.
Mint emlékezetes: a kormányzat mindazon szervezési és kapacitás probléma megoldását, amivel az egészségpolitika irányítói évek óta nem boldogulnak, nyolc-tíz kancellárra bíznák, s ehhez azok példa nélküli hatáskört is kapnának és 2017. január elsejétől a jövő év elejétől szerveznék kórházak gazdálkodását.
„Amíg az intézményvezetőknél van a hatalom, addig semmilyen szerkezeti átalakításra nem kerülhet sor, addig a jelenlegi struktúrában nem lehet változást elérni" – érvelt a konferencián a kancelláriarendszer mellett Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Szerinte az intézményvezetők saját intézményük megerősítésben érdekeltek. Az államtitkárnál jóval szkeptikusabban ítélte meg Dózsa Csaba közgazdász, a Miskolci Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense a kancellária rendszertől várható eredményeket.
A lap úgy tudja: a kancellária rendszer már sokszor, legutóbb e hét kedden is volt a kormány stratégiai kabinetje előtt, A kancelláriák modelljét ugyan elfogadta a stratégiai kabinet, de arról, hogy azok milyen nagyságú területeken müködjenek arról még nem hoztak döntést. Egyebek mellett még vita van arról, hogy megyei vagy térségenként hozzák létre a kancelláriákat. Míg Ónodi-Szűcs Zoltán a térségi rendszert pártolná, mert szerinte ebben a nagyobb egységben jobban és hatékonyabban szervezhetőek a betegutak, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a megyénként hozna létre egy-egy ilyen intézményt. Az ellátásszervezés területi egysége viszont Ónodi-Szűcs Zoltán szerint semmiképp sem a megye. A lakosság jó része a megye határokon kívül veszi igénybe az egészségügyi ellátást, az orvosegyetemek körül pedig értelmezhetetlen a megyei rendszer.