• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Eutanázia-vita: Mégis, kinek a halála?

Lapszemle 2019.03.14 Forrás: 24.hu
Eutanázia-vita: Mégis, kinek a halála?

Ha senki se dönti el, hogy megszülessen, akkor legalább a haláláról hadd dönthessen az ember.

A felmérések szerint a magyarok többsége támogatja az aktív eutanáziát, a hazai törvények azonban nem teszik lehetővé. Az ügyben nemcsak nálunk, de a világ más országaiban is újra és újra fellángol a társadalmi vita, miközben alig néhány olyan állam van, amely területén engedélyezi ezt a lehetőséget saját vagy más nemzetek polgárai számára. Dr. Sándor Zsuzsa volt bíró írása a 24.hu-n.

Ma azt értjük „jó halálon”, amikor a gyógyíthatatlan beteg halálának bekövetkezését – a beteg kívánságára, vagy beleegyezésével – meggyorsítják. A végrehajtás módja alapján beszélünk aktív, vagy passzív eutanáziáról aszerint, hogy a halálba segítés cselekvéssel (például méreginjekció beadásával), vagy éppen nem tevéssel (az életmentő kezelés abbahagyásával) valósul meg.

Az a beteg utasíthatja vissza az életét – és szenvedését – meghosszabbító kezelést, aki „olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan”. Ezt a nyilatkozatot azonban a beteg csak közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban teheti meg. Ha írásképtelen, úgy két tanú együttes jelenlétében nyilatkozhat. De ez még mindig kevés ahhoz, hogy nyilatkozata érvényes legyen. Kell még egy – a kezelő orvosból, egy másik szakorvosból és egy pszichológusból álló – háromtagú orvosi bizottság egybehangzó írásos nyilatkozata is arról, hogy vizsgálatuk alapján megállapították, a beteg a következmények tudatában hozta meg döntését, továbbá, hogy az imént említett feltételek (gyógyíthatatlanság és közeli halál) valóban fennállnak. Ám még ez sem elég ahhoz, hogy a haldoklót lekapcsolják a gépekről. Három nap elteltével – ismét két tanú előtt – újból nyilatkoznia kell a kezelés visszautasításáról. Mi több, a törvény még azt is előírja az orvos számára, hogy próbálja meg lebeszélni a beteget erről a döntéséről.

Számos egyéb bonyolult előírást tartalmaz még a törvény arra az esetre, ha a beteg más személyt – elsősorban hozzátartozót – hatalmaz fel arra, hogy helyette döntsön, ha ő már nincs döntésképes állapotban. Mindebből az következik, hogy egyfelől a passzív eutanázia igencsak körülményes, az aktív eutanázia viszont bűncselekmény. Nem is akármilyen súlyú.

Egy 2013-as felmérés szerint a megkérdezettek 55 százaléka támogatta a kegyes halál lehetőségét és a támogatók több mint fele az aktív eutanáziát is. 2017-ben, egy újabb felmérés szerint a magyarok 71 százaléka támogatta és csak 23 százalék utasította el a „kegyes halált”. A teljes írás itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink