• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Év végére elkészül az értékelési rendszer

Lapszemle 2022.09.17 Forrás: MedicalOnline
Év végére elkészül az értékelési rendszer

Kormányzati szándék a dolgozók teljesítményének értékelését követő illetmény-eltérítés.

Év végére elkészül az az értékelési rendszer, amely lehetővé teszi az intézmények és a dolgozók minőségi és teljesítmény-értékelését egységes szempontok szerint – hangzott el a NEVES Egyesület Betegbiztonsági Világnapi konferenciáján - írja a medicalonline.hu.

A prevenció az egyetlen esély a betegbiztonság területén is – fogalmazott a NEVES Egyesület, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság közös rendezvényét megnyitó beszédében Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki szerint azt a pillanatot kell „tetten érni” amikor a probléma keletkezik, ezzel megelőzve a nem kívánatos események kialakulását.

Arra törekszünk, hogy olyan betegközeli szabályokat dolgozzunk ki, amelyek ténylegesen betarthatóak és végrehajthatóak az ellátó személyzet számára is – folytatta a tisztifőorvos, ide sorolva a WHO kézhigiénés önértékelő rendszerét (KÖR). Emlékeztetett az NNK módszertani leveleire, amelyek a nosocomiális infekciók megelőzését szolgálják. Kiemelte azt is, hogy a betegek biztonságos ellátása érdekében törekedni kell az érthető kommunikációra, mert „a beteg nem feltétlenül érti a nyelvünket”.

...

Minőséget és teljesítményt is értékel majd az OKFŐ

A minőség és biztonság keresése közben is hibázhatunk, ezért nem mindegy, hogy a hibákat hogyan értékeljük és javítjuk ki, törekedve arra, hogy többé ne forduljanak elő. Ezzel a mondattal nyitotta beszámolóját Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátási főigazgató-helyettese, aki arról is biztosította a közönséget, hogy a transzparencia és a minőségbiztosítás iránt elkötelezett csapat állt fel az igazgatóságon. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a beteg- hanem a gyógyszerbiztonság fejlesztésének kérdéseivel is foglalkozik az OKFŐ.

...

Év végére elkészül az a szempontrendszer, amely az intézmények és a gyógyításban részt vevő dolgozók minőségi- és teljesítmény-értékelését egységes szempontok alapján teszik majd lehetővé – ígérte a kórházfőigazgató helyettese, hangsúlyozva azonban, hogy bár az összehasonlíthatóság fontos szempont lesz, de az intézmények között figyelembe kell venni a különbözőségeket méret, funkció és progresszivitás szerint. Az év végéig elkészülő értékelési rendszert pilotok keretében tesztelik majd.

Kormányzati szándék a dolgozók teljesítményének értékelését követő illetmény-eltérítés. A jogszabály erre pozitív irányban most is lehetőséget biztosít, ám ezt a kórházak gazdasági helyzete behatárolhatja – hívta fel a figyelmet Szondi Zita, hozzátette ugyanakkor, hogy a minőségfejlesztés nyomán megtakarítás jelentkezhet az intézmények büdzséjében, ami kiegyenlítheti a mérleget.

Az egyéni értékelést a munkahelyi vezető, a szakmai indikátorok és a betegelégedettségi mutatók határozzák meg, így ez objektív és szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz majd annak érdekében, hogy mind a teljesítmény, mind az ellátás minősége javuljon.

Sokat javultak a kórházak kézhigiénében, de van még elmaradás

Tavaly a kórházak 57 százaléka ért el haladó szintet a KÖR-felmérés adatai szerint, míg 2014-ben csupán 4 százalékuk esett ebbe a halmazba, 60 százalékuk csak közepes szinten tudott teljesíteni a WHO értékelő rendszerében – számolt be Szeberényi Katalin, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának munkatársa. A WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) 27 indikátor alapján többek között azt vizsgálja, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás, és mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben. Az önbevallást később szúrópróbaszerűen ellenőrzik is. A KÖR értékelése szerint a kórházak hiányos, alap, közepes, haladó és vezető szintű minősítést érhetnek el.

További részletek a cikkben.