• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Évek helyett hónapok alatt születhetnek új gyógyszerek

Lapszemle 2021.04.06 Forrás: 24.hu
Évek helyett hónapok alatt születhetnek új gyógyszerek

A mesterséges intelligencia használatával először a már meglévő tanulmányokból, tudományos információkból létrehozott tudásbázis alakulhat ki.

A mesterséges intelligencia, a szuperszámítógépek, és a jövő kvantumszámítógépei is jelentősen felgyorsíthatják a tudományos kutatásokat, olyannyira, hogy a gyógyszerfejlesztések ideje a tizedére csökkenhet, és végre a klímaváltozás enyhítését segítő technológiák fejlesztése is hatékonnyá válhat. A témában Dr. Flaviu Cipcigan fizikus, az IBM európai divíziójának egyik vezető kutatója tartott előadást, írja a 24.hu. 

A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy egyre égetőbb szükségünk van az orvostudomány gyorsabb és pontosabb működésére. Csakhogy amíg a pandémia előbb-utóbb eltűnik, az olyan komoly problémák, mint a klímaváltozás, megmaradnak – mondta előadásában Dr. Flaviu Cipcigan fizikus, az IBM európai divíziójának egyik vezető kutatója.

A szakértő a mesterséges intelligencia, a szuperszámítógépek és a kvantumszámítógépek tudományos felfedezésekben betöltött szerepéről beszélt előadásában. A tudomány hajnalán jellemzően szerencsés véletlenek vezettek a felfedezésekhez, amiket csak lassan, próbálgatásokkal és folyamatos kudarcokkal lehetett bizonyítani.

Az őseink például így tanulták meg, hogyan gyártsanak betont – mondta a kutató, hozzátéve, hogy idővel ez a folyamat sokkal tudományosabbá vált. „Az emberek kutattak, kérdéseket tettek fel, hipotézist alkottak, és megpróbálták azt bebizonyítani vagy cáfolni kísérletek segítségével. Megfigyeltek, megmértek, és megpróbálták megismételni az eredményeket. Ha szükségük volt rá, módosították a hipotézist, majd újrakezdték a folyamatot.” Ez jellemzően évekig tarthatott, és nagyon drága kutatásokat hozott magával.

„A felgyorsult tudományos felfedezés módszerei segíthetnek a hagyományos módszerek lineáris folyamatából zárt hurkot csinálni” – mondta a kutató. „Hogy ez mit jelent? Képzeljük el, hogy olyan új anyagot akarunk létrehozni, ami segít a légkörből kivonni a szén-dioxidot, és szeretnénk, ha ez az anyag specifikus tulajdonságokkal bírna: legyen strapabíró, képes legyen nagy mennyiségű szén-dioxidot megkötni. Azzal kezdjük, hogy megfogalmazzuk ezeket a kívánalmakat, majd mesterséges intelligencia segítségével átnézzük a már rendelkezésre álló tudást a témában. Így egy tudásbázist hozunk létre.”

A gyógyszergyártásban ezek sok területen segíthetnek: a mesterséges intelligencia használatával először a már meglévő tanulmányokból, tudományos információkból létrehozott tudásbázis alakulhat ki, sokkal gyorsabban, mintha nem gépek, hanem emberek végeznék a munkát.