„Nem tervezhetünk felszabadultan nyaralást”

Egyre több ember van beoltva, és egyre többen szereznek természetes úton is védettséget a koronavírus ellen. Honnan fogjuk tudni, hogy kiben van és kiben nincs antitest? 

Ezt nyilván megtehetjük – én magam is meg fogom nézni az otthoni teszttel, hogy az oltás után termelődött-e antitest bennem, mert nagyon érdekel. Bár tudni kell, hogy nem minden teszt megbízható, és a negatív eredmény nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs bennünk vírus-ellenes antitest. Fontos lenne standardizált laboratóriumi körülmények között bizonyos időközönként ellenőrizni a lakosság védettségét, és ezt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kellene tenni. Ez a védettséget bizonyító „oltási igazolvány” hitelessége szempontjából is fontos lenne - válaszolja Erdei Anna immunológus a nepszava.hu-nak.

A gyógyszertárban megvehető gyorstesztek nem elegendőek?

Ezek nyilván nem olyan érzékenyek, mint a vírus-ellenes antitest-szint mérésére specializálódott szaklaboratóriumok tesztjei, de igen-nem válasz adására többnyire használhatóak. Fontosabb, mikor végezzük el a tesztet. Tudjuk, hogy a szervezet immunválasza a vírus ellen az első oltás után – vagy a fertőződést követően – nagyjából két héttel indul be és több hétig is eltart, mire teljessé válik. A vírust felismerő ellenanyagok közül először az IgM típusú antitestek jelennek meg a vérben, majd a második oltás után nagyjából egy héttel már kimutatható az immunológiai memóriára jellemző IgG. Bár nagyon fontos lenne, hogy minél több ember ellenanyag-válaszáról pontos képet kapjunk, a népesség akár csak egy kisebb csoportjának a szűrése is sok pénzt és laboratóriumi, valamint szervező munkát igénylő feladat. Talán nem véletlen, hogy Merkely Béla professzor tavaly elkezdett szűrésének a második tervezett szakasza már elmaradt. Ugyanakkor rengeteg kutatócsoport tanulmányozza az új koronavírus elleni immunválasz kialakulását és az immunológiai memória tartósságát is.

Mit mutatnak ezek a kutatások?

Mindenki azt szeretné tudni, mennyi ideig van hatása az oltásoknak, meddig van jelen a szervezetünkben a vírust semlegesítő IgG antitest. Az ellenanyagok mellett azonban nagyon fontos az úgynevezett sejtes immunválaszra jellemző memória ölősejtek jelenléte is, amelyek a vírussal fertőzött sejt elpusztítására képesek. Ezekről kevesebb szó esik, mivel otthon elvégezhető teszttel nem mutathatók ki, csak jelentősebb felszereltségű laboratóriumban vizsgálhatók. Erről a folyamatról egyébként az Akadémián csináltunk egy animációs kisfilmet, érdemes megnézni. A memória tartósságára utaló adatok egyelőre nyilvánvalóan csak 6-8 hónapos időtartamra vonatkozhatnak, mivel tavaly augusztusban adták be az első védőoltásokat. Lehet, hogy egy évig, lehet, hogy két évig vagy még tovább is védettek lesznek a beoltottak és a fertőzésen átesettek, de ezt csak kellő idő eltelte után lehet majd megmondani. Világszerte több tízezer embert vizsgálnak különböző kutatóhelyeken, mérik és követik az immunológiai paraméterek változását, és egyre több tudományos közlemény jelenik meg az eredményekről, a tapasztalatokról. Ezekből kiderül, hogy nem egyformán reagálunk az oltásra, ahogyan a fertőzésre sem, de ez nem csak ennél a vírusnál van így. Az ELTE Immunológiai Tanszékén nemrég az egyik fiatal kutató megvizsgálta közel száz egészséges felnőtt ellenanyag-szintjét elsősorban olyan kórokozók esetében, amelyek ellen kötelező a gyermekkorban a védőoltás, és jelentős eltéréseket talált. Magas IgG-szintet mért például a rózsahimlő és a diftéria esetében, közepes szintet a mumpsz és a kanyaró esetében, míg nagyon alacsony ellenanyag-szintet a szamárköhögés kórokozója ellen. Jó hír, hogy a kutatási eredmények szerint az új koronavírussal való fertőzés esetében a kialakuló memória ölősejtek révén az immunrendszer akkor is emlékszik a vírusra, ha az ellenanyag-szint csökken a szervezetben.

A teljes interjú a portálon olvasható.