Évente százból tíz magyarnak van pánikrohama

Fontos lenne, hogy a munkahelyen mentális egészségünkkel is foglalkozzanak, hiszen a munkáltatónak is érdekében áll, hogy beosztottja érzelmileg kiegyensúlyozott legyen – mondta a VG.hu-nak, Nagy-Kálmánczhelyi Orsolya klinikai szakpszichológus.

Tudományosan igazolható ez a betegség?

A pánikzavar diagnosztikus kategória, tehát tudományosan elfogadott és igazolt. A diagnózissal a beteg jogosulttá válik a társadalombiztosítás által támogatott kezelésekre, a munkából kieső időt pedig – más betegséghez hasonlóan – fedezi a tb.

Általában mihez kezd magával első gondolatra a beteg, amikor túl van az első pánikrohamán?

Az első pánikrohamnál legtöbbször valamilyen testi betegség gyanúja merül fel. Az érintett és környezete gyakran mentőt hív, mivel a tünetek ijesztően szélsőségesek tudnak lenni. Pánikroham esetén az orvosi vizsgálatok (pl. EKG, laborvizsgálat) világítanak rá, hogy a panaszok hátterében nincs szervi elváltozás. Pánikroham szerű panaszokat azonban okozhatnak fizikai megbetegedések és testi változások is, mint például pajzsmirigy egyensúly-eltolódás, az emésztőcsatornával, szívvel kapcsolatos megbetegedések, vagy a premenstruációs szindrómához és a menopausához kapcsolódó hormonális változások. A szervi eredetű problémákat pánikroham esetén mindenképpen ki kell vizsgálni!

Van arról adat, hogy hazánkban hány „regisztrált” pánikbeteg van?

A pánik zavarban szenvedők száma növekvő tendenciát mutat, egy adott évben a lakosság 2,5 százaléka szenved tőle. Elsősorban fiatal felnőtt korban, néhány esetben pedig serdülő kort megelőzően is kialakulhat. A legtöbb betegséggel ellentétben előfordulása nem nő a korral. A pánikrohamok gyakorisága ennél nagyobb. Évente az átlagpopuláció 8–10 százaléka él át pánikrohamot anélkül, hogy pánikbetegsége lenne.

A nők körében kétszer akkora a pánikbetegség előfordulási aránya, az adatokat azonban torzítja, hogy a férfiak bizonyítottan kisebb arányban fordulnak orvoshoz.

Milyen eszközökkel, terápiákkal tud segíteni a szakma a pánikbetegeken?

A pánikzavar kevésbé súlyos változatainak kezelésére több hatékony módszer is létezik. Ilyen például a relaxációs tréning, amely az izmok ellazításán keresztül segít csökkenteni a pánik fizikai tüneteit, és a hozzájuk kapcsolódó szorongást. Egy másik módszer a pánikkontroll terápia, amely a pánikrohamot kiváltó negatív gondolatok azonosításán és megszüntetésén át éri el a páciens állapotának javulását. A pszichoterápia módszerének fókuszában a tünet kialakulásában szerepet játszó személyiségjellemzők (pl. túlzott megfelelési igény stb.) feltérképezése, és a hozzájuk kapcsolódó élmények érzelmi feldolgozása áll. A pánikzavar súlyosabb eseteinél pszichiátriai kezelésre is szükség lehet, melynek során gyakran gyógyszer alkalmazására is sor kerül. Ez részben olyankor javallott, amikor a pánikbetegség már annyira eluralkodik a betegen, hogy az élet több területén (pl. munka, kapcsolatok, életvitel) is tartós akadályt képez, vagy olyan mértékű szorongással jár, amely a hétköznapok életminőségét drasztikusan rontja. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés abban is segíthet, hogy terápia képessé tegye a pácienst, azaz el tudjon jutni rendszeresen egy szakemberhez. Mindenképpen fontos, hogy a gyógyszeres terápiát a korábban felsorolt terápiák valamelyike kiegészítse. A teljes interjú itt olvasható