• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Évi kétmilliárd kell mentőautókra

Lapszemle Forrás: magyaridok.hu

Máté Gábor, az OMSZ újonnan kinevezett főigazgatója szerint morális válságban van a szervezet.

Nem a rossz állapotú mentőautók, nem is a létszámhiány, de még csak nem is az alacsony fizetések jelentik a legnagyobb problémát az Országos Mentőszolgálatnál, hanem az általánosan jellemző morális válság – állítja a szervezet élére tavaly decemberben kinevezett főigazgató. Máté Gábor korábban mentőápolóként dolgozott az OMSZ-nél; az egyik ükapja az a Kresz Géza, aki 1887-ben megalapította a mentők elődjét - írja a magyaridok.hu.

– A múlt hét végén az egyik szomszédunk három órát várt orvosi segítségre, mire a háziorvosi ügyelet és a mentők közötti hatásköri vita után végre kórházba szállították. Nem a tanyavilágban, viszont stroke-gyanúval, amelynél minden perc számít. Nem 15 percen belül kellene kiérkeznie a mentőnek a beteghez?

– Nem létezik ilyen szabály. Egy infarktusos, elgázolt vagy éppen stroke-gyanús betegnél viszont ez jogos elvárás. De ahhoz, hogy ezt minden esetben megtehessük, minimalizálni kell azokat a tényezőket, amelyek komoly erőket vonnak el a mentőfeladatoktól. Gondolok itt az indokolatlan hívásokra, a magánszolgáltatók helyett kényszerűen elvégzett betegszállításokra, a partidrogos fiatalok ellátására, arra, hogy egyes kismamák terhestaxiként használják a mentőket. Vagy azokra a nem életveszélyes, nem akut esetekre, amikor valakinek megrándul a bokája vagy belázasodik, mert esetükben nem reális a negyedórán belüli ellátás, sőt, lehet, hogy azt fogja neki javasolni a diszpécser, hogy borogassa a húzódást, forduljon a háziorvosi ügyelethez, vegyen be valamilyen gyógyszert vagy keresse fel hétfőn a háziorvosát.

– Miért nem teszi ezt már most is?

– Mert nem egyértelműek a szabályok, nem azonos a mentésirányításban dolgozók képzettsége, tudása. A jelenleginél sokkal világosabb, folyamatosan monitorozott kikérdezési rendszert szeretnék bevezetni, mert meggyőződésem, hogy észszerű mentésszervezéssel sokat lehet javítani a helyzeten. Ez most top prioritás. De tudni kell, hogy csak tavaly 1,1 millió esetet látott el a mentőszolgálat, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez napi körülbelül hatezer hívás. Mindegyikhez nem lehet és nem is kell negyedórán belül kiérni.

A teljes interjú a magyaridok.hu-n olvasható