Évtizedekkel hosszabbítható a Parkinson-kórosok élete

Amit a laikusok, de nem egy esetben az orvosok is Parkinson-kórnak vélnek, az egyáltalán nem biztos, hogy valóban az – mondja Komoly Sámuel professzor, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója. Rengeteg olyan idegrendszeri betegség létezik, amelyek kísértetiesen hasonló tüneteket produkálnak, ezeket az orvostudomány összefoglaló néven parkinsonizmusoknak hívja. A félrediagnosztizálás pedig igen veszélyes, hiszen hiába egyeznek meg szinte teljes egészében a szimptómák, ezekben az esetekben a Parkinson-kór kezelése terén jól bevált gyógyszerek nem csak nem hatnak, hanem súlyosbítják a betegséget, és komoly pszichiátriai zavarokhoz vezethetnek.

A helyzeten segít, hogy a parkinsonizmusok 90 százaléka a „klasszikus", ma már jól kezelhető Parkinson-kór eredménye. Ráadásul a felkészült neurológusok képesek kizárni az egyéb betegségeket, mivel a Parkinson-kór minden esetben aszimetrikus, azaz a tünetek az egyik oldalon jelennek meg, és fokozatosan terjednek át a beteg másik oldalára. Ezzel együtt is nem egy esetben éveket vesz igénybe a pontos diagnózis felállítása, teszi hozzá Komoly Sámuel, ami azt is jelenti, hogy addig sem indulhat meg a gyógyszeres kezelés. Ebből a szempontból nagy jelentőségű az pécsi kutatás, amely az agyi vaslerakódás és a degeneratív idegrendszeri betegségek közötti összefüggést vizsgálta nagy teljesítményű MR készülékek segítségével. Az eredmény egy olyan vizsgálati módszer lett, amely révén egy szkenneléssel meg lehet állapítani, hogy a beteg valódi Parkinson-kórban, vagy ahhoz csak kísértetiesen hasonlító parkinsonizmusban szenved-e.

A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható.