Itt csak a babák sírhatnak, a dokik, nővérek nem

Három évtizeddel ezelőtt még az 1500 grammos újszülöttek közül is sokat elveszítettek – ma már az 1000 grammosok 90 százalékát megmentik, akik később épen, egészségesen élhetnek. Bár azt se hallgatják el a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórházban: koraszülöttként kezdeni az életet még ma is túlságosan rizikós vállalkozás – írja a Szabad Föld – online.

Dr. Boross Gábor, a neonatológiai (koraszülött) és csecsemőosztály főorvosa szerint rengeteget fejlődött a tudomány a szakterületünkön is. Boross doktor 1975-ben végzett az egyetemen, minden érdekelte, ami belgyógyászattal kapcsolatos. Önkéntesként dolgozott még Kambodzsában is. Jó lecke volt gyógyítani ott, ahol minden – kórház, gyógyszer, műszer – hiányzott a gyógyításhoz, csak betegből akadt sok. De találkozott olyan kórsággal, mint a kanyaró, amely itthon akkor már csak a tankönyvekben szerepelt. Ott döntötte el, hogy gyerekgyógyászattal, koraszülöttekkel foglalkozik majd. Boros doktor 1981 novemberében jött. S, hogy mi változott azóta? Nagyon sok és nagyon kevés. Akkor hazánkban 10 % körüli volt a koraszülések aránya. Ma ebből úgy 8,5 % lett. Listavezetők nem vagyunk, de túl büszkék se lehetünk, hozzuk a volt szocialista országok átlagát. Svédországban és Csehországban ennek kevesebb, mint a fele. Az okokat kutatták, de egyetlenegyet eddig nem találtak. Egyesek a dohányos, drogos, iszákos kismamákat, apukákat hibáztatják, míg mások (s ma erre hajlik a többség) a stresszes életmódban vélik a fő okot – húzta alá a szakember, aki kiemelte azt is: neki és kollégáinak kell is nyugalmat sugározniuk, rosszkedvűnek lenni, sírni itt csak a babáknak szabad. A főorvos egyébként se panaszkodós típus. Az osztályán, vele együtt, heten vannak orvosok. Csábítanák őket is külföldre. Kint a magyar bérek tízszeresét is megkereshetnék, de ők kalandvágyból, megszállottságtól hajtva kitartanak. Maradnak.