Exportképes orvosképzés

Pedig minden öt külföldi hallgató egy munkahelyet tart fenn, s jelenleg 24 milliárd forinttal növeli a GDP-t – tájékoztat a Világgazdaság. A debreceni, a szegedi, a pécsi és a budapesti egyetem angol nyelvű kurzusaira két-háromszoros volt a túljelentkezés, a német oktatásra ennek a duplája, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) német nyelvű képzésére pedig nyolcszor többen jelentkeztek, mint ahány hallgatót fogadni tudnak.

– Jelentős exportágazata Magyarországnak a felsőoktatás – mondta Ivády Vilmos, az SE gazdasági műszaki főigazgatója, aki a közelmúltban részt vett az egészségügyi felsőoktatás fejlesztéséről szóló tanulmány elkészítésében. Egzakt számokat tettek a döntéshozók asztalára, amelyekből kiderül, hogy a jelenlegi 6200 fős külföldi hallgatói létszám 12 milliárd forint tandíjbevétellel és körülbelül ugyanennyi magyarországi költekezésből származó bevétellel növeli évente a GDP-t anélkül, hogy az állam ezt a tevékenységet támogatná. A pontosan kimutatható GDP-növekmény 30 százaléka az államháztartás bevételeit gyarapítja, s 6 milliárdos többletforrást biztosít az egyetemek alapfeladatainak ellátásához – mondta a főigazgató.

Ezért is javasolták az orvosegyetemek, hogy vagy az Új Széchenyi-tervből, vagy más központilag támogatott program keretében közvetlenül vállaljon szerepet az állam az oktatás exportképességének bővítésében. Ahhoz ugyanis, hogy még több fizetős külföldi hallgatót fel tudjanak venni, szükség van az orvosegyetemek oktatói kapacitásainak és versenyképességének növelésére, az oktatási, a kollégiumi, a szabadidősport-infrastruktúra javítására, egyéb fejlesztésekre. Az európai és amerikai országokból jelentkezők mellett mára potenciális célpiacot jelentenek az ázsiai államok is – mondta Ivády Vilmos.