• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ez a méreg a toxinok világának csúcsragadozója

Lapszemle Forrás: szabadfold.hu

A kolbászmérgezés nem csak a húsevőket fenyegeti: a közelmúltban zöldségkészítményektől fertőződtek meg a botulizmus kórokozójával.

Csúcsméreg a tányéron. A botulotoxin már igen kis mennyiségben is halálos: Zacher Gábor toxikológus szerint ez a méreg a toxinok világának csúcsragadozója – olvasható a Szabad Föld – online oldalán.

Az elnevezés csalóka, hiszen joggal hihetnénk, hogy a kolbászmérgezés kórokozója a húskészítmények elfogyasztásakor fertőz. Így gondolták ezt az 1800-as évek elején is, amikor először leírták a betegség tüneteit. Noha a baktériumot akkor még nem ismerték, az összefüggést felfedezték a kolbászfélék fogyasztása (botulus latinul kolbászt jelent) és bizonyos csoportos ételmérgezések között. Azóta már tudjuk, hogy azok is megfertőződhetnek, akik a növényi étrendre esküsznek: a kolbászmérgezés kórokozója, a Clostridium botulinum baktérium ugyanis nemcsak az állatok bélcsatornáiban található meg, hanem a zöldségeken és a gyümölcsökön is. Oxigéntől elzárt környezetben, a talajban él, ahova a trágyázással kerül, majd onnan átszivárog a vizekbe és a növényekre. A nyers húsfélék az állatok feldolgozása során szennyeződhetnek vele – magyarázta Zacher Gábor, aki kiemelte azt is, nem is maga a talajbaktérium, hanem annak anyagcsereterméke, a botulotoxin fertőz. Mai tudásunk szerint ez a legerősebb szerves méreg, melyből már 1 mikrogramm is halálos lehet. Ha csak 5 gramm bekerülne belőle a budapesti ivóvízhálózatba, és mindenki meginna egy litert a fertőzött vízből, akkor a városlakók felét megölhetné – hozta fel a szemléletes példát egy rádióműsorban a toxikológus.

Emberről emberre nem terjed a betegség, és a szigorú élelmiszer-ellenőrzéseknek köszönhetően csak szórványosan, évente 2-3 alkalommal fordul elő, hogy halálos áldozatot követel. Európában a legnagyobb visszhangja az 1996-os olaszországi esetnek volt, amikor mascarpone sajt fogyasztását követően egy fiú meghalt, hatan pedig kórházba kerültek. Ez volt az első alkalom, hogy tejtermékben bukkant fel a kórokozó. Mivel a betegséget nem a baktérium, hanem a toxinja okozza, ezért az antibiotikumok a kolbászmérgezés esetében hatástalanok. A kezelés során a még fel nem szívódott méreganyagot távolítják el a szervezetből, illetve ellenszérummal közömbösítik a toxint. Gyors beavatkozás nélkül azonban a mérgezések 8-10 %-a végzetessé válik.