• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ez derült ki a hosszú élet titkáról

Lapszemle Forrás: Index

Magyarországon és más országokban is tovább élnek és egészségesebbek a magasabb végzettségű emberek.

Egy amerikai kísérlet bizonyítja, hogy a kora gyermekkori képzés jelentősen javítja a felnőttkori egészséget. Összességében a kutatások eredményei azt sugallják, hogy az iskola egészségesebbé tesz és növeli a várható élettartamot - derült ki az Index Defacto blogjának írásából, melyhez hazai, a visegrádi 3-ak és egy skandináv országcsoport statisztikai adatait vettél alapul.

Először megnézték, van-e egyáltalán összefüggés az iskolázottság és a várható élettartam, illetve egészség között a Magyarországra, a visegrádi 3-akra és a skandináv országok egy csoportjára jellemző statisztikák szerint.

Mindhárom vizsgált országcsoportra igaz, hogy az átlagos élettartam az alapfokú végzettségűek között a legalacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűek között a legmagasabb. Például Magyarországon átlagosan 8 évvel élnek tovább a felsőfokú végzettségűek, mint az alapfokú végzettségűek. Az életstílus, a szokások, a magasabb jövedelem és a jobb munkakörülmények mind hozzájárulhatnak a megfigyelt összefüggéshez. A visegrádi országokban rövidebb a várható élettartam, és nagyobb a különbség az alap és felsőfokú végzettek élettartama között, mint Skandináviában.

A magas vérnyomás mutatóiból azt találták, hogy a legalacsonyabb végzettségűeknek a legrosszabb az egészségi állapota. Például Magyarországon a magas vérnyomás gyakorisága több, mint 20 százalékponttal magasabb az alapfokú végzettségűek körében, mint a középfokú végzettségűek körében. Összességében azt találták tehát, hogy a magasabb végzettségű emberek tovább élnek és egészségesebbek. A gyerekkori képzés és a későbbi egészség összefüggése a teljes cikkben