• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ez egy invázió, amit lehetetlen volt előre megjósolni

Lapszemle 2025.04.08 Forrás: Telex
Ez egy invázió, amit lehetetlen volt előre megjósolni

Nagyon kicsi az esélye annak, hogy a legutóbbi, ötven évvel ezelőtti járvány óta látens módon itt maradt volna az akkori vírustörzs.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, Garamszegi László szerint a Magyarországon újra megjelenő száj- és körömfájásjárvány is intő jel arra, hogy sokkal jobban kell figyelni az inváziós jelenségekre. Egy jó monitoringrendszer, ha nem is szúr ki mindent, alkalmas arra, hogy megelőzze a nagyobb károkat, és beindítsa a több ágazatot érintő riadóláncot, írja a Telex. 

„A mostani ragadós száj- és körömfájásjárványt nyugodtan tekinthetjük inváziónak, még akkor is, ha volt már ilyen nálunk. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy a legutóbbi, ötven évvel ezelőtti járvány óta látens módon itt maradt volna az akkori vírustörzs. A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy 2017–2018-ban Pakisztánban izolált vírustörzzsel rokon a most felbukkanó törzs. Az eredetét nem lehet pontosan rekonstruálni, de biztosan egy újonnan behurcolt vírusról van szó” – mondta Garamszegi László.

Az inváziós fajok egyre gyakoribb megjelenéséért az ember a felelős. A klímaváltozás új környezeti feltételeket teremt, amihez sok idegenhonos faj könnyen alkalmazkodik, míg az őshonos növények és állatok visszaszorulnak. A fokozódó turizmus és nemzetközi kereskedelem megalapozza a fajok gyors elterjedését a Föld távoli pontjai között, míg a gyors ütemű városiasodás és az intenzív tájhasználat, a mezőgazdasági monokultúrák megágyaznak az inváziónak. „A szükségleteink által kiszipolyozzuk a természetet, és ezzel meg is betegítjük azt. Elértünk egy olyan szintre, amikor ez már a saját egészségünkre is visszahat” – vélekedett a kutató.

„Az inváziós jelenségek alapvető problémája, hogy nem vagyunk rájuk megfelelően felkészülve: nagyon sok idegenhonos faj, ismertek és ismeretlenek, kopogtat egyszerre az ajtónkon, lehetetlen mindegyiknek megjósolni a hatását és azokra érdemben reagálni. Akkor sem szabad hátradőlni, ha úgy véljük, hogy valamelyik fenyegetéstől már rég megszabadultunk. Jó példa erre Magyarországon az ötven év után újra felbukkanó ragadós száj- és körömfájás vírusa. Tanulságos a malária esete is, amit az 1970-es évekre sikerült kiirtani Európából, de néhány országban mostanában ismét jeleznek lokálisan kialakuló járványokat – az ökológiai feltételek bármikor újra összeállhatnak.”

A teljes információ a cikkben.