Új kihívások a járványok korában

Jelen világunkban a járványok új kihívásokat jelentenek az emberiség számára. A klímaváltozás, a globalizáció és az urbanizáció hatására a fertőző betegségek gyorsabban terjedhetnek, mint valaha. A témáról Kemenesi Gábor virológust, a PTE egyetemi docensét Boldogkői Zsolt professzor kérdezte - interjú a Népszava Online-on. 

Az elmúlt évek technológiai fejlődése lehetővé tette a nukleinsavak (DNS és RNS) gyors és költséghatékony szekvenálását. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a Föld különböző élőhelyein számtalan, korábban ismeretlen vírusfaj található, sőt teljesen új víruscsaládokat is azonosítottak. Ez inspirálta, a bioszféra mintájára, a viroszféra kifejezés megalkotását. Vajon hány vírusfajt ismerünk ma, és a becslések szerint mennyi lehet még felfedezetlen?

Emberi ésszel felfoghatatlan számról beszélünk a vírusok esetében. Ne feledjük, hogy az ismert biológiai szerveződések közül az egyik legparányibb csoportot jelentik. Ha darabszámra gondolunk, több van belőlük, mint ahány csillag létezik jelen tudásunk szerint a teljes univerzumban. Vírusfajok tekintetében pedig a becslések szerint is csupán a töredéket ismerhetjük. Saját szakterületemnél maradva, az embereket fertőzni képes vírusok egy, vagy kevesebb mint egy százalékát. Bár az elmúlt pár évben mesterséges intelligencia-vezérelt módszerekkel az ismereteink jelentősen, nagyságrendekkel bővültek.

Elsősorban állatról emberre terjedő, vagy ennek a potenciáljával rendelkező vírusok kutatásával foglalkozik. Végeredményben az összes humán patogén vírus ilyen, ún. zoonotikus eredetű. Az utóbbi száz évben, a spanyolnátha pandémia óta, hány ilyen esemény következhetett be, amely ismertté vált járványt okozott, és melyek voltak a legjelentősebbek ezek közül?

Az emberiség látszólag elfelejtette, hogy mi is a természet részei vagyunk, a járványok és fertőző betegségek az egyik leglátványosabb emlékeztetői ennek. Valóban nagyrészt állati eredetűek a minket fertőzni képes vírusok. Amelyek nem, azok vagy velünk együtt fejlődtek (pl. a bárányhimlő kórokozója) vagy a környezetből származnak (pl. kolera). A legjobban dokumentált kétségtelenül a COVID-19 pandémia, ám másik két koronavírus is az elmúlt két évtizedben ugrott át emberre. Influenza-járványokból is öt pandémiát okozó törzsről beszélhetünk az elmúlt száz évben és akkor a többit nem is említettük – összességében több tucatról beszélünk.

Főként a denevér vírusokkal foglalkozik. Miért pont ezek az állatok az egyik legfontosabb vírushordozók?

Nem csupán ők, de ők valóban különlegesek. Kissé „jobb” vírushordozók például a rágcsálók, ám egyikük esetében sem a konyhakész, embert fertőzni képes vírusokról beszélünk, inkább egyfajta vírusbankról, amelyből bármi kifejlődhet. Minkét élőlénycsoport, tehát a denevérek és rágcsálók is nagy elterjedésű és változatos evolúciójú élőlények, így szükségszerűen az általuk hordozott vírusok is azok. Innentől csupán statisztika és a számok által diktált folyamat, hogy minél több találkozás (emberi zavarás) több és több átugrási eseményhez és újabb járványokhoz vezethet. Azonban mindkét állatcsoport fontos része az ökoszisztémának, nélkülük mi sem létezhetünk, így a legjobb lenne, ha az emberiség kicsit visszavenne a bolygó feléléséből és minél több élőhelyet hagyna érintetlenül – ez a járványok megelőzésének legjobb receptje.

...

Megjósolható, hogy milyen zoonózisos betegségek jelenthetnek a jövőben komoly fenyegetést?

Gondos és hosszas értékelések után a tudósoknak van némi ötletük, hogy mely vírusok vagy víruscsoportok a fenyegetőbbek, ám az X-betegség kockázata egyre jelentősebb. Az előző kérdésnek is éppen emiatt van jelentősége. Az X-betegség ugyanis egy olyan kórokozó felbukkanásának esélyét mutatja, amely a korábban már említett valamelyik természetes vírusbankból származik és alig tudunk róla valamit. Ilyen esetben nehéz elképzelni, hogy 10 hónap alatt vakcinát fejleszthessünk.

A teljes interjú a nepszava.hu-n olvasható.