• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Ezek voltak a legnépszerűbb gyógyszerek tavaly

Lapszemle 2019.02.12 Forrás: index.hu
Ezek voltak a legnépszerűbb gyógyszerek tavaly

Talán senki nem lepődik meg azon, hogy az 1. helyen egy antibiotikum áll, amelyet tavaly 1,3 millió embernek írtak fel.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvános adatai alapján összeállítottuk, milyen receptköteles gyógyszert szedtek a legtöbben Magyarországon 2018-ban - írta az Index. Az nem meglepő, hogy tavaly legalább 1,5 millióan váltottak ki valamilyen antibiotikumot. A hazai népbetegségeket jól mutatja, hogy több mint félmillió embernek írtak fel értágító és vérhigító gyógyszereket, amelyek az infarktus és stroke kezelésére utalnak. Ennél valamivel többen szedtek valamilyen gyomorsavtermelést gátló szert reflux, gyomor- és nyombélfekély gyanúja miatt, félmillió betegnek koleszterinszint-csökkentőt írtak fel, és több százezren váltottak ki köszvény és más mozgásszervi fájdalmak elleni gyógyszert.

Talán senki nem lepődik meg azon, hogy az 1. helyen egy antibiotikum áll, amelyet tavaly 1,3 millió embernek írtak fel. Miután egy ember (egy taj-szám) tavaly többféle antibiotikumot is szedhetett, félrevezető lenne, ha az ezekhez tartozó betegszámokat összeadnánk. Úgy becsülhetjük, hogy tavaly legalább 1,5 millió ember váltott ki valamilyen antibakteriális szert. Az antibiotikumok nagyon fontos gyógyszerek, talán mindenkinek van arról személyes tapasztalata, milyen nagy áldása a tudománynak, hogy léteznek. Ezeket a gyógyszereket sajnos sokszor rutinból írják fel az orvosok, és a túl gyakori antibiotikum használatnak azonban hosszútávon súlyos ára lehet.

A kórokozók egyre inkább ellenállóvá válnak ezeknek a készítményeknek, becslések szerint 2050-re a vezető halálokok egyike lehet  az antibiotikum-rezisztencia. 

A magyarok nagyon szeretik a vitaminokat, mondta a lista láttán egy gyógyszeriparban járatos forrásunk. A C-vitamint szinte cukorkaként szedjük, kedveltek a multivitaminok is, listánk második helyén azonban egy vényre felírt, tb-támogatott készítmény van. A D3 tulajdonképpen nem is vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag (provitamin), ami hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben, ami a csontképződéshez és a fogak egészséges fejlődéséhez szükséges. "D3-vitamin" szükségletünket élelmiszerekből (például halmáj olajakból) nem tudjuk fedezni, ez az anyag elsősorban a napsütés hatására termelődik a szervezetben. Miért szednek több mint 700 ezren vényre felírt "D3-vitamint"? Mivel ez az anyag segíti elő a kalcium és a foszfor felszívódását a bélrendszerből, hiányában felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás lép fel. Az oszteoporózis Magyarországon köztudottan népbetegségnek számít. A lakosság 7-10 százalékát sújtja, ezen belül is elsősorban az időskorú nőket. Körükben négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál. A D3 provitamint csepp formájában is forgalmazzák, ami egy másik soron szerepel a statisztikában. Ez alapján még további 100 ezer betegnek váltották ki, elsősorban a csecsemő- és kisgyermekkori d-vitamin hiány megelőzésére és kezelésére, ami olyan állapotok kialakulásához vezethet, mint az angolkór vagy a csontlágyulás.  

Listánk következő helyén egy klasszikus gyógyszer áll. Az 1899-ben szabadalmaztatott készítmény sikere a fűzfa kérgében megtalálható vegyület, az acetilszalicilsav gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító hatásán alapul. Déd- és nagyszüleink idejében forradalmi gyógyszer volt, de kiderült, hogy károsíthatja a gyomor-nyálkahártyát, gyomorvérzést vagy fekélyt okozhat. Eredeti céljára ma már sokkal modernebb, és a szervezetet jobban kímélő készítmények vannak. Nem is a hagyománytisztelet miatt szedi máig közel 700 ezer ember ezt a gyógyszert.

Az acetilszalicilsav az utóbbi évtizedekben egy mellékhatása miatt vált fontossá. Kiderült, hogy késlelteti a véralvadást és csökkenti a vérrögök kialakulását, azaz kiválóan alkalmas a szívinfarktus vagy a stroke kivédésére, a szívinfarktuson már átesett betegek védelmére. Erre utal, hogy a statisztikában a gyógyszert a NEAK a vér- és vérképzőszervek trombotikus betegségeire alkalmazható hatóanyagok között tartja számon (emellett kapható vény nélkül is hagyományos fájdalomcsillapítóként). További gyógyszerekről a teljes cikkben

 

Legolvasottabb cikkeink