• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Új módszertan a népegészségügyben Debrecenből

Regionális hírek 2019.02.12 Forrás: Unideb.hu
Új módszertan a népegészségügyben Debrecenből

Az elmúlt két és fél év alatt elért eredményeket mérföldkő rendezvényen összegezték.

Egyedülálló, komplex adatbázist készítettek a Debreceni Egyetem kutatói általánosságban a magyar, illetve azon belül az észak-kelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló tényezőkről. A módszertant más országok is átveszik - tudósított az intézmény honlapja a témáról szóló rendezvényről.

A kutatásban részt vevő hat munkacsoport a Népegészségügyi Kar irányításával egy négyéves pályázati program keretében azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre – a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre – hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg mérséklésükre. Az elmúlt két és fél év alatt elért eredményeket mérföldkő rendezvényen összegezték.

- Reprezentatív kérdőíves, valamint fizikális és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felmérésünk nyomán rendelkezésre áll egy már több mint 420 ezer adatot tartalmazó egyedülálló adatbázis a magyar és roma lakosok társadalmi-gazdasági-demográfiai státuszáról, egészségi állapotáról, laboratóriumi paramétereiről, életmódjáról, táplálkozási szokásairól, fizikai aktivitásáról, gyógyszerhasználatáról, valamint egészséggel és betegségekkel kapcsolatos ismereteiről – jelentette be a kutatást vezető Ádány Róza professzor, a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetének egyetemi tanára.

Az eredmények rávilágítanak, hogy mind a magyar, mind a roma populációban nagy gyakorisággal fordulnak elő szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségekre hajlamosító kockázati tényezők (elhízás, magas vérnyomás, emelkedett éhgyomori vércukor szint és/vagy cukorbetegség, emelkedett triglicerid szint, csökkent HDL-koleszterin szint). A romák körében speciális veszélyeztetettséget jelent, hogy a zsíranyagcsere-zavarok sokkal nagyobb arányban fordulnak elő, fokozott a hajlam diabéteszre, a táplálkozásuk fehérjeszegény, ugyanakkor állati eredetű zsírokban gazdag, a telítetlen zsírok aránya alacsony. Mindemellé pedig magas szénhidrát és hozzáadottcukor-fogyasztás társul. Az egyedülálló, összefüggés-vizsgálatokra is lehetőséget adó adatbázist a későbbiekben genomikai és lipidomikai adatokkal is bővítik.

A kutatás kiterjed a daganatos megbetegedések terjedésére is, az ezirányú eredményeket Balázs Margit, a DE NK Biomarker Analízis Tanszékének professzora ismertette. Paragh György, az Általános Orvostudományi Kar Anyagcsere Betegségek Tanszékének egyetemi tanára ezt követően arról számolt be, hogy a régió két súlyponti kórházának bevonásával, csaknem 1,3 millió adatból kiindulva azonosítottak, és gondozásba vettek 24 ezer beteget, akik fokozottan veszélyeztetettek a zsírháztartás zavara miatt. A felmérés hiánypótló, hiszen a gyakori genetikai betegség, a familiáris hypercholesterinaemia szűrése hazánkban még nem megoldott.

A projekt részeként a hátrányos helyzetű lakosság mentális egészségének és egészségműveltségének tényezőit is felmérik a Debreceni Egyetem kutatói, az 1200 ember bevonásával készülő programot a Magatartástudományi Intézet igazgatója, Kósa Karolina irányítja.

- Ez a kutatási módszertan – azzal, hogy magukat a roma lakosokat is bevonta a vizsgálatba – áttörést hozott a népegészségügyben. Az újfajta szemléletet, amit a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaztak elsőként, más országok is adoptálni tudják, Kanadában például a módszertan egyes elemeit alkalmazzák az indián népcsoportokra irányuló vizsgálatokban. Debrecen, illetve az egyetem hosszú évek óta meghatározó, vezető szerepet tölt be ezen a tudományterületén, a WHO és az Európai Unió szakpolitikájára is nagy hatást gyakorol – emelte ki Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora, az egészségpolitikai szakirodalom legtöbbet idézett szerzője.

- A WHO elhivatottságát mutatja, hogy a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karával kollaborációs centrumként működik együtt, évek óta együtt dolgozunk a roma egészségügy terén. Ki kell emelnem, hogy a legtöbb kutatás itt, Debrecenben történik a romákat illetően, miközben nem csak Magyarországra, de a régió több országára is jellemző, hogy a hátrányos helyzetű populáció egészségi állapota rosszabb az átlagosnál, és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetősége terén is sok a probléma – mutatott rá a tanácsadó testület másik tagja, Piroska Östlin, a szervezet európai egészségpolitikai szakigazgatója. A teljes beszámoló itt olvasható

A projekt beszámoló közleménye itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink