Ahogy idősödünk, az alvásunk mennyisége és minősége is hanyatlásnak indul. És ettől nemcsak fáradtak leszünk, hanem betegek is.
Az idősebb emberek rendszerint kevesebbet alszanak, és többször is ébrednek éjszakánként. A kelleténél szűkre szabottabb és zaklatottabb alvás tulajdonképp egy agyi működészavar következménye, az élettani kihatásai pedig lesújtóak. A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói a Neuron című folyóiratban foglalták össze a témával kapcsolatos legfrissebb ismereteket. Áttekintésükből kiderül, hogy az idősödő agy valószínűleg elveszti a mély, pihentető alvásra való képességét, és a nyugodalmas éjszakai pihenés hiánya hátrányosan hat ki mind a szellemi, mind a testi egészségre - írta az origo.hu.
A korral szinte valamennyi, az alvás jellemzésére alkalmas mutató értéke hanyatlik. Nemcsak a teljes alvásidő csappan meg, de az a kevés alvás is töredezettebbé válik. Csökken az egyes alvásfázisokban töltött idő hossza, és a legdrámaibb mértékű a nem-REM, mély alvásban töltött idő megfogyatkozása. Még az alvásfázisok egymásutánja is, amely fiatalkorban oly szabályszerű, szeszélyesebbé és rendezetlenebbé válik.
De ami az igazán ijesztő, hogy az alvásminőség romlása jóval korábban megindul, mielőtt az ember észrevenné magán a jeleit. Mire feltűnik, hogy notórius későn kelőkből korán fekvőkké és hajnali kelőkké váltunk, vagy hogy gyakrabban fel-felébredünk az éjszaka közepén, agyunk mélyén már évtizedek óta zajlik a hanyatlás.