Ezért kell újratervezni az alapellátást

Több száz olyan falu, község, de városrész is van ma az országban, amelynek rövidebb-hosszabb ideje nincs saját háziorvosa, mert nincs, aki átvegye a nyugdíjba vonult vagy az elhunyt háziorvos helyét. A szakma jó ideje mondja, hogy a megoldást a praxisközösségek jelentenék, legutóbb a miniszterelnök is jelezte: arra lesz az előre - írta a növekedés.hu.

A nógrádi Karancslapujtő, a hajdú-bihari Mezősas, vagy a csongrádi Nagylak is azon települések közé tartozik, ahol 2004 óta, vagyis immár 16 éve nincs állandó háziorvos. Összesen 18 ilyen hely van ma az országban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy az ott élőknek nélkülözniük kellene az egészségügyi alapellátást, de azt igen, hogy nem jutnak hozzá a hét minden napján, mert a betöltetlen háziorvosi praxisokban általában más település(ek) orvosa(i) helyettesít(enek).

Több mint egy évtizede ugyanez a helyzet a baranyai Ibafán, a borsodi Hernádvecsén és Putnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn, a Bács-Kiskun megyei Bácsszőlősön, és idén éppen tíz éve, hogy hiába hirdetik a háziorvosi állást a békési Geszten, a hevesi Átányban, vagy a nógrádi Sóshartyánban. Azokba a falvakba, ahol nincsen iskola, óvoda, ahol a lakosok száma nem, vagy alig haladja meg az ezer főt, szinte lehetetlen orvost találni– állapította meg a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ).

Háziorvosi rendelő azonban nem csak a városoktól távol lévő kistelepüléseken áll üresen, bár kétség kívül ott a jellemzőbb: Budapest 18. kerületében van olyan gyermek háziorvosi praxis, ahová 2012 óta nem találnak orvost. Összesen pedig 21 rendelőbe keresnek alapellátó doktort jelenleg a fővárosban.

A Háziorvosok Online Szervezetének elemzése szerint a háziorvosok, házi gyermekorvosok magas átlagéletkora miatt (már majdnem a 40 százalékuk 60 év feletti), illetve a hátrányos helyzetű kistérségekben, az elnéptelenedő kistelepülésekben, az elszigetelt zsákfalvakban, a nagyrészt mélyszegénységben élők lakta településekben rövid időn belül jelentősen tovább fog növekedni az üres praxisok száma.

A kormány a helyzetet eddig az először 2014-ben meghirdetett praxisvásárlási és letelepedési pályázatokkal próbálta orvosolni, a probléma erodálódása alapján inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Az érdekképviselet nyáron elkészített javaslatcsomagjábanolyan összevont praxisok kialakítását kezdeményezi, amelyek a kor színvonalának megfelelő felszereléssel állandó orvosi ellátást biztosítanának egy központi rendelőben egyszerre több település lakói számára. A páciensek utaztatásáról a helyi önkormányzatok gondoskodnának.

Így csak egy rendelőt kell a legmodernebb eszközökkel felszerelni, nem négyet-ötöt-hatot. A központi bázison kapna helyet az otthoni szakápolási szolgálat, itt végeznék a szűréseket, és – legalábbis a tervek és a már megvalósult gyakorlatok szerint – a praxisközösség foglalkoztatna gyógytornászt, dietetikust, pszichológust, szociális munkást is. További részletek a cikkben