Minden becslés szerint a külföldön dolgozó magyar orvosok és fogorvosok száma és aránya folyamatosan nő.
Az orvosok már bérnyereség (azaz nagyobb nettó bér) nélkül is hajlanak a külföldi munkavállalásra, ugyanakkor már kisebb béremelés is csökkenti a migráció valószínűségét. Az itthon maradást leginkább a képzés és továbbképzés színvonalának javítása motiválja - állapította meg egy friss kutatás kapcsán Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója, aki kiemelte azt is: bizonytalan lábakon áll az orvosmigráció mérése, mert sem a magyarországi orvosokról, sem a külföldön praktizálókról nincs megbízható regiszter. Keveredik az engedélyek, a működő és a magánorvosok száma, cikkekből, lábjegyzetekből lehet tájékozódni – olvasható a Napi.hu portálján.
A friss kutatásban a külföldön dolgozó, illetve korábbi külföldi munkatapasztalattal rendelkező orvosok 2000 és 2015 közötti migrációjának jellemzőit vizsgálták, 1100 fős mintán. A pontos számok annak ellenére hiányoznak, hogy az orvos, illetve az egészségügyi szakszemélyzet migrációja fontos szakpolitikai kérdés. Ez azonban mindössze abban nyilvánul meg, hogy evidenciaként kezelik, hogy az egészségügy problémáinak egyik fő oka az orvosok elvándorlása, külföldre távozása.
Ha a migrációt nem is, a migrációs szándékot már könnyebb felmérni, a hatósági bizonyítvány igénylések számából kiindulva. A nyilvántartásokban azonban többszöröződnek az adatok, amelyeket tisztítottak a kutatók. Eszerint 2014-ben az összes, érvényes működési engedéllyel rendelkező orvos és fogorvos (becslések szerint 30 ezer fő) 1,4 százaléka (561 fő) kért először a külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítványt, a ténylegesen működő orvosi és fogorvosi létszámhoz viszonyítva ez 1,9 százalékos arányt, míg a frissen végzettekhez 65 százalékos arányt jelent.
Minden becslés szerint a külföldön dolgozó magyar orvosok és fogorvosok száma és aránya folyamatosan nő, 2012-ben a magyar orvosok 9-11 százaléka, mintegy 3250 orvos élt külföldön, szemben a 2009-es 5,1-6 százalékkal.