Egészségügy: járni jár, csak nem nagyon jut

Európa keleti felén a szolidaritási elv már csak a tankönyvekben él, mert a törvény betűje ugyan (még) mindenki számára egyforma ellátást ígér, de már főszabállyá lépett elő, hogy járni jár, de nem nagyon jut. A mindenkinek egyformán járó és jutó ingyenes ellátás rendszere tehát recseg-ropog, és az egészségügy szép csendben kettészakad – írja az index.hu portálja.

A közösségi egészségügy egy egyre rosszabb, véletlenszerű színvonalú szegény-ellátássá züllik, a „rendes emberek", a tehetősebbek egyre inkább a magánegészségügyet veszik igénybe. Kialakul tehát két, párhuzamos egészségügy, és a kettő között nem nagyon lesz átjárás, illetve csak egy irányban: a szegény nem jut gyors, kulturált ellátáshoz.

Az 1972-ben kialakított és ígéreteiben, modelljében azóta is toldozva-foltozva őrzött egészségügyi rendszerünk (teljeskörű, ingyenes, magas színvonalú ellátást egyformán mindenkinek) nem tartható fent. Több okból sem! Az első: az egészségügy garantáltan egyre drágább lesz. Az orvostudomány fejlődése újabb és újabb betegségek felismerését és gyógyítását teszi lehetővé. Ráadásul egyre több olyan betegség van (pl.: cukorbetegség vagy AIDS), amit meggyógyítani ugyan nem tudunk, de folyamatos kezelés mellett a betegnek normál hosszúságú életet lehet biztosítani. A beteg így azonos életesélyt kap, de ez nagyon sokba kerül.

Egész Európában folyamatosan nőnek az egészségügyi kiadások. Reál értéken számolva húsz év alatt, úgy a régi, mint az új tagállamokban több, mint két és félszeresére nőttek az egészségügyi kiadások, jóval gyorsabban, mint a GDP. Tudva azt, hogy a genetika fejlődése miatt az egészségügy új szakasz előtt áll a személyre szabott orvoslás megvalósulásával, biztosak lehetünk abban, hogy ez a trend csak erősödni fog.