Az életével fizet minden évben több ezer, korszerű kezeléssel megmenthető daganatos beteg a sugárterápiás fejlesztések elmaradásáért.
„Akit február elején utaltam be sugárkezelésre, azt április közepén tudják fogadni az Uzsoki Utcai Kórházban. A 9-10 hetes várakozás orvosi szempontból elfogadhatatlanul hosszú" – állítja Ungár László, a nőgyógyászati daganatok nemzetközi tekintélyű sebésze. De nem csak a sugárterápia a szűk keresztmetszet, a szövettani leletre is 1-1,5 hónapig kell várni, s többhetes előjegyzéssel zajlanak a képalkotó vizsgálatok, így a ct és az mr is. Nem ritka, hogy a jól ellátottnak gondolt fővárosban több mint fél év is eltelik, amíg a bajt diagnosztizálják, és a megoperált beteg megkaphatja a szükséges sugárdózist.
A sugárkezelés nem szerepel azon a várólistán, amelyről a kórházak jelentése alapján naprakész kimutatást vezet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), így statisztikák helyett tapasztalati számok keringenek az onkológusorvosok és a betegek között. „Nálunk három héten belül mindenkit elkezdenek kezelni" – mondta a HVG kérdésére Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. A kivétel itt is erősítheti a szabályt, mert akadt olyan is, akinek december végén nyolc héttel későbbi időpontot adtak – osztotta meg egy beteg saját tapasztalatát a HVG-vel.
Valójában nincsen arra szabály, hogy milyen hosszú várakozás tekinthető még elfogadhatónak, de egy onkológiai szakfolyóiratban hét évvel ezelőtt megjelent, az európai sugárterápiás helyzetet körüljáró elemzésben elrettentő példaként szerepelt Csehország, ahol „négy-öt hetet is várni kell, ezért sok beteg fel sem kerül a listára, orvosa a hosszú késlekedés miatt meg sem említi kezelési lehetőségként a besugarazást". A magyarországi szakmai konszenzusnak ennél sokkal könnyebb megfelelni, hiszen az csak annyit javasol, hogy a szükséges kezeléseket a lehető leghamarabb kell elvégezni.