Az Y generációnak és a Z, valamint alfa nemzedéknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Demográfiai okokból nem kell emelni a korhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő, idézi az economx.hu.
Az emelés szükségessége a Nyugdíjguru.hu alapítója szerint csak 2035 után lesz komoly kérdés, amikor a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között születettek) kezdik mérlegelni a nyugdíjba vonulást. Ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt több mint háromszázezer fővel nőhet, a jelenlegi kétmillióról 2,3 millióra.
Az EU átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év.
Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas. A nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása többségében 61-62 év körül történik. Jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.
A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, az Y generációnak és a Z, valamint alfa nemzedéknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ahol nem éri el a 65 évet.
Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltai férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.
További részletek az economx.hu-n.