Fejéről a talpára kell állítani az egészségügyet

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken kérte fel Ónodi-Szűcs Zoltánt az ágazat vezetésére. A leendő egészségügyi államtitkár a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a valós igényekhez kell igazítani az egészségügyet, és ehhez a kormány minden észszerű támogatást meg fog adni.

Az új egészségügyi államtitkár vezetésével a fejéről a talpára fogják állítani az egészségügyet – legalábbis ez derül ki a Magyar Időknek adott nyilatkozatából. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) eddigi főigazgatóját pénteken kérte fel az ágazat vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök, miután közösen áttekintették, milyen változtatásokat kell végrehajtani az egészségügyben ahhoz, hogy valódi elmozdulás történjen a lakosság egészségi állapotában. A leendő egészségügyi államtitkár egyelőre nem kívánt részleteket elárulni arról, milyen konkrét lépések várhatók a következő hetekben, hónapokban.

Az egészségügy helyzetét a migránshelyzethez hasonlítva ugyanakkor úgy fogalmazott: sokan azért nem hajlandók szembenézni a valósággal, mert akkor azzal kezdeni is kellene valamit. Magyarországon húsz éve kerülgetjük a forró kását, nem merjük kimondani, amit tudunk. Ez pedig az, hogy az egészségügyi ellátások igénybevétele jelenleg nem a lakossági szükségleteket, hanem az intézményrendszer érdekeit tükrözi. A cél nem lehet más, mint hogy a lakosság érdekei legyenek az elsődlegesek, az ellátórendszernek pedig az ő igényeikhez kell igazodnia.

„Arra fogok törekedni, hogy egy ilyen egészségügyi rendszer álljon fel" – mutatott rá, hozzátéve: újra kell gondolni az ellátási lánc minden elemét. Ennek részeként előtérbe kell helyezni azokat a népegészségügyi programokat, amelyekben ugyan az intézményrendszer működtetői nem feltétlenül érdekeltek, de amelyekkel bizonyíthatóan jelentős javulás érhető el a lakosság egészségi állapotában. Emellett a krónikus ellátás újragondolásával is nagyon hamar fel kell készíteni az egészségügyet a lakosság gyorsuló elöregedésére, mert ez az égető probléma is megoldatlan jelenleg.

Azzal kapcsolatban, elegendőek-e a jelenlegi források egy új struktúra működtetéséhez, Ónodi-Szűcs Zoltán nem vitatta, hogy GDP-arányosan keveset költ az ország egészségügyre. A kérdés csak az, beleöntünk-e többletpénzeket az egészségügybe, és megvárjuk lesz-e hozadéka, vagy inkább a változás irányába mutató, azt generáló programokat indítunk, s ahhoz kérünk többlettámogatást. „Én az utóbbiban hiszek" – mondta. „Ha van haszna, a lakosság egészségi állapotában is mérhető hozadéka a változtatásoknak, és erre garanciákat tudunk adni, akkor a pluszforrások biztosításával kapcsolatban nyitott ajtókat döngetünk a kormánynál" – vélekedett. Ezzel egybecseng korábbi nyilatkozata: „Ha pluszpénzt akarunk hozni a rendszerbe, fel kell számolni mindazt, ami nem hatékony, nem működik, nem megfelelő üzemméretű és oda kell telepíteni, ahol gazdaságosan működtethető, hogy a legtöbb eredményt hozza, mégpedig a betegeknek." Ónodi-Szűcs Zoltán azt is mondta: tisztában van vele, hogy az egészségügyi államtitkári pozíció nem tartozik a legtartósabb tisztségek közé, de számára nem a pozíció, hanem a feladat a fontos.

"Nem tudok helyben járást vezényelni"

Van kormányzati igény az egészségügyben végrehajtandó változásokra – nyilatkozta a Népszabadságnak a hétvégén Ónodi-Szűcs Zoltán. Szombaton a Magyar Idők írta meg, hogy Ónodi-Szűcs, az állami egészségügyi ellátórendszer fenntartásáért felelős intézet jelenlegi főigazgatója lesz az új egészségügyi államtitkár. A kormány hivatalosan még nem jelentette be Ónodi-Szűcs kinevezését.

Az elmúlt néhány hétben, amikor az államtitkári castingok alatt a sajtó rendre azt firtatta, hogy esetleg vállalná-e a posztot, Ónodi-Szűcs Zoltán mindig azzal tért ki, hogy ő csak akkor vállalná a tisztséget, ha politikai és pénzügyi támogatást is kapna a kormánytól az egészségügy átalakításához. A Népszabadság mostani kérdésére, hogy a poszthoz végül mit kapott: több pénzt, vagy politikai felhatalmazást a rendszerigazgatáshoz, erre válaszolta azt, hogy a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen úgy látta, van kormányzati igény az egészségügyben végrehajtandó változásokra. Mint mondta: ha értelmes célokat sikerül találni, nem lesz politikai vagy pénzügyi akadálya az egészségügy átalakításának.

Számára a hitelesség a legfontosabb, mert mint hangsúlyozta: „Nem tudok helyben járást vezényelni, ha eddig folyton azt mondtam, hogy változtatni kell, akkor most is erre készülök."

Szócska Miklós, aki az ágazat kutatójaként alapozta meg elképzeléseit az egészségügy átalakítására, 2014-re elvérzett a folyamatok politikai menedzselésében. Az őt követő Zombor Gábor, aki korábban kórház- és városmenedzserként aratott sikereket, bírta a politika ütéseit, szeszélyes kilengéseit, de idén augusztus végi lemondásáig nem tudott új irányt szabni az egészségügy meghatározó folyamatainak.

Ónodi-Szűcs tavaly decemberben, a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta: a Molnár Lajos-féle reformkísérlet óta az intézményrendszerben nem nagyon történt változás. Az azóta eltelt több mint nyolc év alatt viszont változott a technológia, a szakma, és még a lakosság igénye is. Ezért a rendszerhez hozzá kell nyúlni, és ezt azzal indokolta, hogy a rendszerváltás óta a 65 év felettiek száma körülbelül 270 ezer fővel gyarapodott. Ez olyan helyzet elé állítja az egészségügyet és a szociális ellátórendszert, amire szerinte, senki sincs felkészülve. Hozzátette azt is, hogy sok pénz nyerhető meg és forgatható vissza értelmes célokra, ha a megyékben az intézmények között kialakulhatnak az egyértelmű betegutak. Azaz, ha mindenki számára világossá válik: mikor, kinek, hol, milyen ellátás érhető el a gyógyítási hierarchiában. Ezzel megszűnhetnek a párhuzamosságok.

Azt is gyakran hangoztatta: ha pluszpénzt akarunk hozni a rendszerbe, fel kell számolni mindazt, ami nem hatékony, nem működik, nem megfelelő üzemméretű és oda kell telepíteni, ahol gazdaságosan működtethető. Azt sem titkolta, hogy az egészségügy átalakítása szükségszerűen érdeksérelmekkel jár majd, miként azt sem, hogy szerinte jelentős pluszforrásokra van szükség ahhoz, hogy csökkentsék az egészségügyön belül tapasztalható feszültséget. De úgy vélte: csak akkor kérhetnek pluszforrásokat az ellátórendszerre, ha van egy nagyon erősen elképzelt jövőképük.

„Le kell faragni mindent…"

Ónodi-Szűcs Zoltán, a Corvinus PhD-hallgatója lehet az új egészségügyi államtitkár - írta mai számában a Magyar Nemzet.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója lehet az új egészségügyi államtitkár – írta meg a Magyar Idők.
Ónodi-Szűcs múlt pénteken a NOL.hu-nak elmondta, felkérés esetén akkor vállalná a feladatot, ha lehetőséget kapna arra is, hogy az intézményrendszer méretét a meglévő forrásokhoz igazítsa. Számára is nyilvánvaló, hogy ebből a pénzből ekkora ellátórendszert nem lehet fenntartani. – Le kell faragni mindent, ami nem az egészségügyi ellátórendszer feladata – hangsúlyozta.

A jelölt a Népszabadságnak tavaly decemberben adott nyilatkozatában azt is elmondta: az SZDSZ-es Molnár Lajos-féle reformkísérlet óta az intézményrendszerrel nem nagyon történt változás. Az azóta eltelt több mint nyolc év alatt változott a technológia, a szakma és még a lakosság igénye is. Ezért a rendszerhez szerinte hozzá kell nyúlni.