Vészjelzés a kórházakból - Sarlatánok kezébe jutunk

Erre figyelmeztet az újra összeült Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK). Az egyre súlyosbodó helyzet javítása érdekében, egyebek mellett 550-600 milliárd forint plusz forrás - a jelenlegi gyógyító-megelőző kassza közel 70 százaléka - bevonását, és az egészségügy alappilléreinek az alaptörvényben való rögzítését tartják szükségesnek. A legutóbb 2012-ben ülésező NEK most a tarthatatlan helyzet miatt döntött rendkívüli nyilvános ülés és közfelkiáltás megfogalmazása mellett, amihez kőkemény szakmai evidenciákat kértek - mondta a NEK ülés után rendezett sajtótájékoztatón Éger István, Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki egyúttal az ülés levezető elnöke is volt – írja a Napi.hu portálja.

Mint azt Éger István kifejtette, a NEK Mit? Miért? Miből? címmel megfogalmazott, a nagypolitikának és a parlamentnek címzett közfelkiáltása abból a megközelítésből indul ki, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nincs köszönő viszonyban a gazdaság és a társadalom fejlettsége által elvárható állapotokkal, ezért érdemi politikai döntést szorgalmaznak.

A NEK határozata szerint az ágazat stabilitása és kiszámíthatósága érdekében az egészségügy alappilléreit az alaptörvényben kell rögzíteni. Döntést sürgetnek arról, hogy az egészségügyet társadalombiztosítás útján, vagy állami ellátással kívánják biztosítani. A közfelkiáltásban szorgalmazzák az elavult, egymással inkoherens egészségügyi jogszabályok kiigazítását.

A grémium határozata szerint mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhető, biztonságos és folyamatos, teljes körű és korszerű, közfinanszírozott egészségügyi ellátást kell biztosítani, ami jelenleg már egyáltalán nem garantált. A katasztrofális szakemberhiány megoldását jelentős béremeléstől, 2016-tól prioritássá váló középtávú bérfelzárkóztató programtól, a hálapénzrendszer megszüntetésétől, valamint az átlátható és a valós költségeken történő finanszírozási rendszer kialakításától várják.

A humán erőforrás krízis és az újratermelődő adósságállomány a forráshiány bizonyítéka, ezért mindenképpen emelni kell az egészségügyi kiadásokra fordított forrásokat, minimum a GDP 6,5 százalékára, ami számszerűsítve 550-600 milliárd pluszt jelent. Ez a jelenlegi gyógyító-megelőző kassza mintegy 70 százaléka. Ezt az összeget néhány év alatt ütemezetten, törvényben garantáltan és előre kiszámíthatóan kell pótolni.

Éger István kiemelte, a biztonságos közfinanszírozott egészségügyi ellátás hiánya a lakosság egyre nagyobb részét és egyre gyakrabban tereli a magánellátásba, rosszabb esetben pedig a sarlatánok kezébe. Álláspontjuk szerint a jó magánellátásnak ugyanúgy érdeke a biztonságos és teljes körű közellátás.