• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Fél évszázadnyit fejlődött fél év alatt a maszkgyártás

Lapszemle 2020.08.29 Forrás: Qubit
Fél évszázadnyit fejlődött fél év alatt a maszkgyártás

Az alacsony esetszám hamis biztonságérzetet adhat, hiszen részben épp a maszkviselés tarthatja alacsonyan a megbetegedések számát.

A maszkok iránti kereslet a sokszorosára nőtt a járvány kitörése óta, de a hirtelen és váratlan készlethiány alaposan fölverte az árakat. Világossá vált, hogy mekkora szükség van olcsó, hatékony és újrahasznosítható vírusbiztos védőmaszkokra. Egyetemi kutatóintézetek, állami egészségügyi szervezetek és független startupok egymással versengve dolgoznak az újabb megoldásokon. A vírus legyőzése nem az ő dolguk, ők a védekezésben segíthetnek. És, tetszik vagy sem, a koronavírus elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze a védőmaszk, írja a Qubit

A koronavírus esetében minden ártalomcsökkentő eszköznek számít, ami megnehezíti, hogy a vírus a légutakba kerüljön. Ezért alapvetően három dolgot tehetünk:

maszkot hordunk;

rendszeresen kezet mosunk;

és három lépés távolságot tartunk másoktól.

George Rutherford, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa úgy gondolja, hogy már a járvány elejétől a maszkviselés fontosságát kellett volna hangsúlyozni. A korai tudósításokban elsősorban az orvosi N95 maszkok és a sebészmaszkok hiányáról beszéltek, nem arról, hogy milyen fontos lenne mindenkinek maszkot hordania. A koronavírust a tünetmentes vírushordozók is terjesztik, de ha maszkot hordanának, ez sem lenne probléma. Már egy sál vagy egy kendő is felfoghatja a nagyobb, 20-500 mikrométer átmérőjű cseppeket, a kisebbek pedig nem juthatnak túl messzire, így kevesebb eséllyel fertőznek.

A kötelező maszkhordást sokan olyasféle túlkapásnak tartják, mintha néhány, lőfegyverrel elkövetett gyilkosság miatt köteleznének egész országokat golyóálló mellény viselésére. Peter Chin-Hong, az USA járványügyi központja, a CDC fertőzőbetegség-szakértője szerint az alacsony esetszám hamis biztonságérzetet adhat, de nem szabad erre támaszkodni, mert egyrészt épp a maszkviselés tarthatja alacsonyan a megbetegedések számát; másrészt az alacsony esetszám nem egyenlő a kisebb átfertőződöttséggel – az annak a jele is lehet, hogy az adott térségben keveset teszteltek.

A maszkviselés hatékonysága viszont bizonyítható. Azokban az országokban  – például a Távol-Keleten –, ahol járványok idején a maszkviselés előírás vagy a társadalmi norma része, jóval alacsonyabb a halottak és a fertőzöttek aránya. A begyűjtött epidemiológiai adatok szerint a kötelező maszkviselés kimutatható (és növekvő) mértékben csökkenti a fertőzési rátát: az első 5 napban 0,9, a következő 3 hétben 2 százalékponttal.

Legolvasottabb cikkeink