Fél évszázadnyit fejlődött fél év alatt a maszkgyártás

A maszkok iránti kereslet a sokszorosára nőtt a járvány kitörése óta, de a hirtelen és váratlan készlethiány alaposan fölverte az árakat. Világossá vált, hogy mekkora szükség van olcsó, hatékony és újrahasznosítható vírusbiztos védőmaszkokra. Egyetemi kutatóintézetek, állami egészségügyi szervezetek és független startupok egymással versengve dolgoznak az újabb megoldásokon. A vírus legyőzése nem az ő dolguk, ők a védekezésben segíthetnek. És, tetszik vagy sem, a koronavírus elleni védekezés jelenleg ismert leghatékonyabb eszköze a védőmaszk, írja a Qubit. 

A koronavírus esetében minden ártalomcsökkentő eszköznek számít, ami megnehezíti, hogy a vírus a légutakba kerüljön. Ezért alapvetően három dolgot tehetünk:

maszkot hordunk;

rendszeresen kezet mosunk;

és három lépés távolságot tartunk másoktól.

George Rutherford, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa úgy gondolja, hogy már a járvány elejétől a maszkviselés fontosságát kellett volna hangsúlyozni. A korai tudósításokban elsősorban az orvosi N95 maszkok és a sebészmaszkok hiányáról beszéltek, nem arról, hogy milyen fontos lenne mindenkinek maszkot hordania. A koronavírust a tünetmentes vírushordozók is terjesztik, de ha maszkot hordanának, ez sem lenne probléma. Már egy sál vagy egy kendő is felfoghatja a nagyobb, 20-500 mikrométer átmérőjű cseppeket, a kisebbek pedig nem juthatnak túl messzire, így kevesebb eséllyel fertőznek.

A kötelező maszkhordást sokan olyasféle túlkapásnak tartják, mintha néhány, lőfegyverrel elkövetett gyilkosság miatt köteleznének egész országokat golyóálló mellény viselésére. Peter Chin-Hong, az USA járványügyi központja, a CDC fertőzőbetegség-szakértője szerint az alacsony esetszám hamis biztonságérzetet adhat, de nem szabad erre támaszkodni, mert egyrészt épp a maszkviselés tarthatja alacsonyan a megbetegedések számát; másrészt az alacsony esetszám nem egyenlő a kisebb átfertőződöttséggel – az annak a jele is lehet, hogy az adott térségben keveset teszteltek.

A maszkviselés hatékonysága viszont bizonyítható. Azokban az országokban  – például a Távol-Keleten –, ahol járványok idején a maszkviselés előírás vagy a társadalmi norma része, jóval alacsonyabb a halottak és a fertőzöttek aránya. A begyűjtött epidemiológiai adatok szerint a kötelező maszkviselés kimutatható (és növekvő) mértékben csökkenti a fertőzési rátát: az első 5 napban 0,9, a következő 3 hétben 2 százalékponttal.