Felelőskereső játszma a kórházakban

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) általánosságban rögzítené ugyanis az új munka törvénykönyvében (Mt), hogy a munkavállaló harmadik személytől díjazást nem fogadhat el, kivéve, ha e tilalom alól a munkáltatója felmentést ad. A nemzetgazdasági tárca sajtóosztályán meg is erősítették, hogy ez a passzus a hálapénz, a borravaló és „egyéb anyagi előny" elfogadását tiltaná. Hozzátették ugyanakkor, hogy a hálapénzt a munkáltató hozzájárulásával elfogadhatják az egészségügyben dolgozók.

Mindez annyit tesz, hogy egy kórházi orvos vagy ápoló mindennemű hálát kifejező ajándék vagy pénzösszeg elfogadása után büntethetővé válik, kivéve, ha azt az intézményvezető jóváhagyta. Egyelőre ugyanakkor nem egyértelmű, hogy egyedileg kell kiadni az ilyen engedélyeket, vagy egységes, az adott kórház vagy rendelőintézet összes dolgozójára vonatkozó tilalom vagy engedély is kibocsátható lesz majd.

- Nem tudni, mit várnak tőlünk, intézményvezetőktől egy ilyen szabály alapján. Ennél a két-mondatos rendelkezésnél sokkal bonyolultabb kérdéskör a hálapénzé, ezért semmi értelme egy ilyen, megoldást nem nyújtó univerzális szabálynak - mondta Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a hálapénz ma nem a hála kifejeződése, és bár mindenki utálja, lehet is kriminalizálni, de létezik, és nagyban hozzájárul a betegellátás rendszerének fenntarthatóságához.

- Látni kell, hogy az Mt. módosításáról nem a Nefmi, hanem a gazdasági tárca döntött - közölte Velkey György. A Bethesda Gyermekkórház igazgató-főorvosa, a fővárosi közgyűlés egészségpolitikai és szociális bizottságának Fidesz-KDNP-s elnöke szerint nyilvánvalóan fontos lenne megoldani a hálapénz problémáját, s erre már sok elképzelés napvilágot látott, de jó lenne végre egy komplex beavatkozás. Egy ilyen, a problémát adminisztratív síkra terelő törvénymódosítás nem oldja meg a hálapénz okozta feszültségeket, nem is szerencsés, hiszen nehéz és bizonytalan helyzetbe sodorja az intézményvezetőket - fogalmazott. Velkey szerint szükség van a bérhelyzet javítására és pluszpénzre is az ágazatban, de az nem minden.

- Semmi értelme ennek a szabálynak, hiszen kifejezetten a paraszolvenciára van becsatornázva ma a magyar egészségügyi rendszer - fogalmazott Szilvásy István. Az Állami Egészségügyi Központ volt főigazgatója szerint a betegellátásban dolgozók között e feketepénzekre afféle jogosultsági hierarchia alakult ki, így a kezdő szakorvostól a főorvosig mindenki számol a hálapénzzel. A kialakult gyakorlat felszámolása mindaddig lehetetlen, amíg az egészségügyben dolgozók rendszerváltás óta megoldatlan bérhelyzete nem rendeződik. A szakember úgy látja, először meg kellene vizsgálni, hogy miért maradhatott fenn ennyi időn át egy demokratikus országban a hálapénz rendszere, mik az okai a kezelhetetlenségének és a mértékének, utána pedig programtervet kell kidolgozni a felszámolásához.

- A dolog lényege nem a paraszolvencia, hanem az, hogy a központilag irányított, államosított rendszerből kisebb legyen a kitörési lehetőség – vélekedett az Mt. módosításáról Falus Ferenc. A volt országos tiszti főorvos, a Nyírő Gyula Kórház egykori főigazgatója gumicsontnak tartja ezt a szabálytervezetet, amely nemhogy nem segít a paraszolvencia rendszerének felszámolásában, de azt üzeni, hogy itt mindenki elkapható, megfélemlíthető. Falus szerint ugyanis ez a szabály büntethetővé teszi a hálapénzt, megtalálja az egyszemélyi felelősét, legalábbis annak kiáltja ki az intézményvezetőket. Az a kórházvezető ugyanis, aki engedélyezi a hálapénz elfogadását, a hatályos törvények alapján büntethetővé válik, aki viszont nem engedélyezi, és sikerül neki be is tartatni ezt a munkavállalóival, azzal számolhat, hogy még inkább el fognak vándorolni a dolgozók, hiszen nyilvánvaló, hogy a paraszolvencia az egészségügyben ma olyan jövedelempótlás, amely még mindig sokakat az országban tart. Falus szerint a rendelkezés nem szünteti meg a hálapénzrendszert, viszont eltereli a figyelmet a munkajogi törvények módosításának lényegi elemeiről.