Felszámolható-e a hálapénz Magyarországon? Szakértők válaszolnak

A két-három évente zajló felmérések szerint a 21. század első évtizedeiben is a mindennapjaink része a paraszolvencia. Sajátos módon ez ellen nem a betegek, még csak nem is a politika, hanem a fiatal orvosokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség lépett fel először szervezetten, és a hálapénzrendszer felszámolását most először az egészségügy vezetése is kiemelt feladatnak tekinti. Felszámolható-e a hálapénz Magyarországon – tette fel a kérdést a szakembereknek a vg.hu portálja.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke, egykori egészségügyi miniszter a kérdéssel kapcsolatban kiemelte: a paraszolvencia nem hungarikum, nem a hála jele, nem történelmi tradíció és nem az egészségügyünk lerázhatatlan átka, hanem a diszfunkcionálisan működő magyar egészségügy piaci barométere. A lakosság azért fizet paraszolvenciát, mert az egészségügyi minőségi és mennyiségi szükségleteit az ellátórendszer nem képes kielégíteni. E logika mentén a hálapénz úgy szűnhet meg, ha a prevenciós programokkal csökkentjük a lakosság ellátási igényét, a fejlesztésekkel javítjuk az ellátórendszer minőségét, és ezzel együtt emeljük az egészségügyre fordítható közkiadásokat – húzta alá Rácz Jenő.

Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója úgy vélekedik, a hálapénz, amely jelenleg a magyar egészségügyi rendszer szerves része, nem elsősorban morális és nem is csak büntetőjogi kérdés, utóbbi megítélése ráadásul vitatott. Felszámolása így csupán jogi eszközökkel nem, csak az egészségügyi rendszer mélyreható átalakításával érhető el. Amíg a közpénzek átláthatósága nem biztosított és valamiféle beteg-hozzájárulás nem lesz, addig az orvosok átlagos, nyomott bérszintje fenntartja a hálapénz-rendszert. Magyarországon kettészakadt az egészségügy: a tehetősek egyre kevésbé veszik igénybe az állami ellátórendszert, a társadalom nagyobbik fele viszont a mind kevesebb forrásból gazdálkodó szolgáltatók kiszolgáltatottjává válik – mutatott rá Martin József Péter.

A Nemzeti Betegfórum álláspontja szerint elsősorban a betegek rossz beidegződése a hálapénz alapja és forrása. A betegek egy része úgy véli, hogy az emberi bánásmódot csak paraszolvenciával tudja elérni, míg a betegek egy másik része megszokásból nyúl a hálapénzhez, mint az orvosok és szakdolgozók figyelmét, türelmét biztosító eszközökhöz – mondta Vidor Eszter, a Nemzeti Betegfórum választmányi tagja, aki hozzátette azt is, az is gyakori, hogy a súlyos beteg hozzátartozóval kapcsolatban a család mindent megpróbál, és az „ártani nem árthat" elve alapján igyekeznek pénzzel előnyökhöz juttatni családtagjukat. Mivel állampolgári jogon mindenki számára biztosítottak a gyógyulás feltételei, erre felvilágosítással és a szemléletváltást segítő kampányokkal kell felhívni a figyelmet.