• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Feltörnek a kis gyógyszergyártók

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

A 90-es években a nagy hazai gyógyszergyárakból nőttek ki, mára azok konkurenciái lettek a kis- és középvállalatok.

A két világháború között hatvannégy gyógyszergyár működött Magyarországon, és hazánkat a világ vezető gyógyszergyártó nagyhatalmai között tartották számon. E cégek közül mindössze öt élte túl az államosítást, négy, jelenleg is ismert cég, a Richter, az Egis, a TEVA (Biogal, Humán) és a Sanofi (Chinoin) a rendszerváltást. Ugyanakkor a 90-es évek elején nyolc, ugyancsak gyógyszergyártással foglalkozó kis- és középvállalat is létrejött, amelyek egyre jelentősebb szerepet játszanak a hazai piacon – mondta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Kis- és Középvállalkozások Szekciójának elnöke – olvasható a vg.hu portálján.

Ezek a kkv-k egyrészt néhány olyan terméknek a gyártására és forgalmazására alakultak, amelyeknek az előállítása a nagy cégek számára már nem volt rentábilis. Másrészt az idő tájt jelentek meg Magyarországon a multinacionális gyógyszercégek, amelyek kis partnereket kerestek maguknak csomagolásra vagy egyéb szolgáltatásokra – tette hozzá Greskovits Dávid.

Az elmúlt évtizedekben lassan építkezve e cégek mindegyike eljutott odáig, hogy számos betegségre – legyen az vérnyomás- vagy idegrendszeri megbetegedés, esetleg izomgörcs, vagy nátha – az ő készítményeiket használjuk. Közben pedig többen kutatnak és fejlesztenek is, merthogy a szekcióelnök szerint tévedés azt gondolni, hogy a gyógyszerkutatás területén ma már csak a nagy cégek vagy azok fúziói rúghatnak labdába. A gyógyszerfejlesztés kezdeti fázisa, különösen, ha nem új molekuláról, hanem generikus kutatásról van szó még „csak" pár százmillió forint, viszont a rizikója is nagyobb annak, hogy az ötlet elbukik. Ezért jellemzően mindenütt kisebb vállalkozások végzik ezeket a feladatokat, ahogyan az új gyártási technológiákkal kapcsolatos kutatásokat is, amelyekről ritkán hallani, de éppolyan fontosak – mutatott rá a szakember.

Ezekbe a kutatási projektekbe nem tudnának azonban belevágni a kis- és középvállalkozások számára meghirdetett pályázatok nélkül. Ezek, az ugyancsak a kkv-knak kiírt innovációs és infrastruktúra-fejlesztési pályázatok, valamint a 10 millió forint/fős orvoslátogatói díjból a magyarországi gyártókapacitással rendelkező gyógyszeripari kkv-k számára 12 főig biztosított 90 %-os kedvezmény is hozzájárul ahhoz, hogy a válság a nyolc cég egyikét sem rengette meg, és nem kényszerültek az összesen nagyjából 800 munkatársuk közül leépítésre sem – emelte ki az elnök.

Persze van olyan gyártó, amelyik kénytelen volt abba hagyni egyes készítményei gyártását, belföldi forgalmazását, mert az árverseny miatt már az nem volt rentábilis. A kis-közepes gyártók számos terméke azonban még tartja magát, sőt, egyre nagyobb piacot hódít el a „nagyoktól" – húzza alá a portál.