Több kedvező változás ellenére is csökkenhet a reálbér

Érdemes kiszámolni, mi melyik kategóriába tartozunk. Az egyik legfontosabb változás, hogy a minimálbér a tavalyi 93 ezer forintról 98 ezer forintra nő, ami több mint 5 %-os növekedés. A garantált bérminimum – a szakképzetteknek járó legalacsonyabb bér – 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik – írja a bama.hu portálja.

Ami a bértárgyalások kilátásait illeti – a válság éveinek gyakorlatát tekintve –, ezek nem sok jóval kecsegtetnek a munkavállalók számára. Ezért is meglepő, hogy több hazai gazdaságkutató cég prognózisát egybevetve 4–4,5 százalékos emelésről szólnak a becslések. Mielőtt túlzottan derűlátóak lennénk, tegyük rögtön hozzá, hogy jelentős szórás várható nemcsak ágazatonként, hanem földrajzilag is, amiből a Dél-Dunántúl megyéi hagyományosan rosszul jönnek ki.

A nettó fizetésünket befolyásoló, ugyancsak fontos szempont az infláció várható alakulása. A prognózis három és hat százalék közé teszi a pénzromlás várható mértékét, ami alapján alaphelyzetben a reálbér (a fizetés vásárlóértéke) 1 %-os romlása várható.
Az alacsony keresetűek esetében a jó hír az, hogy az új adójogszabályok bevezetésével nominálisan (szám szerint) nem csökken a fizetésük a tavalyi juttatásokhoz képest. Pozitív elmozdulást az hozhat számukra, ha a bértárgyalások során a bruttó fizetések emelkednek, az ugyanis a nettóban is megmutatkozik.

A már sokat emlegetett szuperbruttó kétlépcsős kivezetése a minimálbér és a bruttó 206 ezer forint közötti sávban idén már nem érezteti pozitív hatását. Tehát egy 100 ezer forint körüli vagy egy átlagosnak mondható, 140–150 ezer forintos bruttó fizetésű munkavállaló idén ugyanannyit fog kapni nettóban, mint a tavalyi esztendő során – emeli ki a portál.