Felzárkózás helyett leszakadás - egyre több az üres körzet

Évek óta látható a források, a koncepció és a szakmai párbeszéd hiánya. Az új közérzetrontó intézkedések bevezetése felgyorsíthatja a pályaelhagyást, a munkakörülmények javítása, a terhelés csökkentése helyett. Az alapellátás stabilitását jelenleg a finanszírozás képezi, ez nem változott. Az új ügyeleti rendszer bevezetése óta minden eddiginél több, 256 háziorvos hagyta el praxisát. A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta a MedicalOnline-nak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

...

Várható-e idén előrelépés a háziorvosi kompetenciák jobb kihasználásában, a jobb betegútszervezésben?

Sajnos nem számítunk rá. Egy friss, az európai kollégák körében végzett, publikálásra váró felmérésünk szerint háziorvosi kompetenciáink nagyon szűkösek. Ez vonatkozik a gyógyszerrendelésre, újrafelírásra, képalkotó vizsgálatokra utalásra egyaránt. A hazai alapellátás felzárkózás helyett leszakadásba került.

A szakmai színvonal emeléséhez hiányzik a forrás. Nyilvánvaló politikai okokból nem érkezik (a „brüsszeli”) pénz, amiből a praxisközösségeket működtetni lehetne, azért a célért, amiért létrehozták. Szakmai szervezeteink még 2023-ban elkészítették a Háziorvosi Hatásköri Lista aktualizálását, de ez még mindig valamelyik minisztériumi íróasztalon fekszik.

Évek óta napirenden van az indikátorrendszer korrekciója. A probléma az, hogy nincs rá forrás, a háziorvosok egymás zsebében turkálnak, hiszen aki jobban teljesít egyik kategóriában, a kevesebbet teljesítő másiktól vesz el. Az összeg egyébként nem nagyon motiváló, hiszen a finanszírozás kb. 5-8%-át jelenti. Szakmai javaslatokat fogalmaztunk meg a döntéshozók felé az indikátorrendszer finanszírozásának bővítésére. Az NNGyK által szervezett szűrőprogramok sajnos kevéssé hatékonyak. Az erre fordított összeg átcsoportosítása a háziorvosi kasszába elegendő ösztönző tudna lenni, hogy kollégáink megszervezzék a mammográfiára utalásokat, koordinálni tudnák a méhnyakszűrést, amelynek elvégzéséről a háziorvosnak sokszor tudomása sincs, és a vastagbélszűrést, amelynek elindulása másfél évtizede nyögvenyelősen működik. Ez tehermentesítené az NNGyK-t is, hogy egyre szélesebbre szabott portfóliójának meg tudjon felelni.

A szakmai párbeszéd hiánya mellett kommunikációs gondok is vannak. Pl. a Kossuth rádió bemondja november végén, hogy a Covid-oltásokat a háziorvosoknál lehet igényelni december 1-jétől, de az ezt a rádiót nem hallgató háziorvosok erről csak 4-én kapnak értesítést. Természetesen nekik kell elmenni a kormányhivatalba a vakcináért.

Kompetenciáink az utóbbi években csak az adminisztrációban bővültek: elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány, iskolából mulasztó gyerekek igazolása, a jogosítvány adatainak tisztviselőszintű ellenőrzése, 25 éve változatlan díjazásért.

Hogyan látják ennyi idő elteltével az új ügyeleti rendszer előnyeit-hátrányait a háziorvosok és a betegek?

Valós adataink nincsenek, csak a betegeinktől kapunk eltérő visszajelzéseket. A hivatalos kommunikáció szerint minden tökéletes, csak finomhangolásra szorul. Sok helyen valóban színvonal-emelkedést eredményezett, tán még a hozzáférés is könnyebb lett itt-ott. Önmagában nem rossz ötlet az OMSz által szakmailag és irányításában koordinált ügyeleti rendszer bevezetése, jobb az országosan integrált diszpécserközpont és a triázs. Mindez azonban sokkal több szakmai párbeszédet, jogilag rendezett feltételeket és több forrást indokolt volna. Az ügyeleti rendszer a hazai egészségügy sokadik problémája volt, érthetetlen, hogy ekkora prioritást kapott. A mentőszolgálat kapacitásai nem végtelenek, időnként és helyenként akadozik a kiérkezés, teljesen felesleges volt innen a humán erőforrást átcsoportosítani az ügyeletre. Az idei költségvetési törvény szerint az alapellátásra fordítandó összeget elviszi az ügyeleti rendszer, ez korábban – az önkormányzati támogatás miatt – kevesebb forrást igényelt.

Az alapellátásra kényszerített ügyeleti rendszer megtette hatását, ami a betöltetlen, üres praxisok számának emelkedésében is látható. Bevezetése óta minden eddiginél több, 256 háziorvos hagyta ott praxisát. A pályaelhagyási tendencia főleg a fővárosban lesz majd még nagyobb, ahol szintén elmaradt a szakmai egyeztetés, még az önkormányzati vezetőkkel is, illetve ez többnyire kész tényeket, meghozott döntések közlését jelentette. A háziorvosok joggal nehezményezik, hogy meglévő munkaterhelésük mellé kaptak még havi két kötelező „kényszerműszakot”, idegen munkahelyen, alacsonyabb bérezésért, vagy méltatlan helyzetbe kerülve, hogy helyettesért kuncsorogjanak. A militarizálódó egészségügyben a háziorvosokat is a félkatonai szervezetben működő OMSZ alá rendelnék.

További részletek a MedicalOnline-on.