• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Felzúdulást hozott a méltányossági kassza alapítványi kézbe adása

Lapszemle 2024.06.28 Forrás: Elitmed.hu
Felzúdulást hozott a méltányossági kassza alapítványi kézbe adása

"Minden jel arra utal, hogy ezzel az intézkedéssel újabb pénzeket akarnak kivonni az ágazatból. Évi 18-20 ezer döntésről és 50 milliárd forintról van szó".

Gyógyszergyártók, orvostechnikai szervezetek és fogyatékossággal élők érdekvédői is ledöbbentek a méltányossági támogatásról hozott legutóbbi kormánydöntésen. Információk szerint az egészségpolitikát is váratlanul érte a hír, hogy egy állami feladatot alapítványi kézbe adnak, annak forrását pedig alapvetően a lakossági szolidaritásra alapozzák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára értékelte a történéseket az eLitMednek.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ugyan próbál az egészségügyi vezetés narratívákat találni a döntésre, de ezek mind ellentmondásosak, zavar van a kommunikációban. Mégis minden jel arra utal, hogy ezzel újabb pénzeket akarnak kivonni az ágazatból. Évi 18-20 ezer döntésről és 50 milliárd forintról van szó.

„Az egyik érv, hogy a méltányossági rendszer túl bürokratikus, miközben az államtitkárság folyamatosan a NEAK erősítésén dolgozik. Most meg kiteszik ezt egy közalapítványba, ahol a döntéshozatal, de a biztosított források is teljesen átláthatatlanok. Minden kérdésre a válasz az, hogy még a részleteken dolgoznak, vagyis fogalmuk sincs, hogyan működik majd ez a rendszer. Semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a lakossági gyűjtésen kívül megmarad az E-Alapból biztosított fedezet” – fogalmaz a főtitkár. „Egyértelmű, hogy szűkíteni akarják a közszolgáltatást, egyre inkább sorvasztják el azzal a felszólítással, hogy ne kerüljön annyiba, amennyibe kerül. Kell a rendszerbe még 200 milliárd, ahonnan lehet, elvesszük. Mert vajon milyen megfontolásból szerepel a kormányzati anyagokban, hogy 2070-ig a GDP 4 százaléka kell, hogy legyen az egészségügyi költségek aránya?

Amikor Banai Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a legutóbbi IME-konferencián azt mondja, hogy még további megtakarításokat lát az egészségügyben, akkor miért ne gondolnánk, hogy a méltányosság is ezek egyike? A kormányzat minden egyes döntése a szolgáltatások szűkítéséről szól, ilyen környezetben nehéz elhinni, hogy egy ilyen, az egészségügyi ellátástól idegen közegben most ne erről lenne szó - mondta a főtitkár.

Továbbiak a teljes cikkben