Egy év alatt többen vesztik életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben – az „1001 orvos hálapénz nélkül" néven működő csoport kijelentését rágja most az ország. A levelet megfogalmazó orvosok szerint a minimumfeltételek hiányáról és a kórokozók terjedésének mértékéről a kormány és az állami ellenőrző szervek évek óta tudnak, ennek ellenére nem tesznek semmit. A Kisalföld úgy döntött, hogy az ellenőrző szervek helyett nyíltan, magukat az érintetteket kérdezi meg a helyzetről – írja a
kisalfold.hu portálja.
Ha csak a kórházi nyilatkozatoknak hiszünk, akkor a Soproni Gyógyközpont fejezete a legrövidebb. Mert bár kértünk, végül nem kaptunk adatokat a fertőzésekkel kapcsolatban. Tájékoztatásuk szerint a soproni kórház a „témában nem érintett". Ez persze túlzás, hiszen az országos epidemiológiai központ jelentéséből is nyilvánvaló, hogy a kórházi fertőzéseket egy intézmény sem tudja kivédeni.
A győri Petz-kórházban nem is állítanak ilyet. Dr. Tamás László János főigazgató és dr. Knausz Márta, a bakteriológiai laboratórium vezetője is szívós és tudatos küzdelemről számol be. De a tény ettől tény: a baktérium is élőlény, s mint olyan, túl akarja élni. Fertőzések voltak, vannak, lesznek a kórházban, a járványos megbetegedések elkerülése lehet a valós cél.
Mivel a Petznek van saját mikrobiológiai laboratóriuma, ezért az osztályokról beküldött mintákat maguk vizsgálják meg. Ez így olcsóbb, ha külsős végezné, két-háromszorosa lenne a végösszeg. Tavaly 32 ezer mintát vizsgáltak meg. Ebből körülbelül 5–10 százalék érkezett a mosonmagyaróvári kórházból, a többit a győri járó- és fekvőbetegrendszerből hozták.
A régió vezető egészségügyi intézményében 2015-ben 10 ezer ápolt betegre átlag 480 eset jutott (4,8 százalék). Mivel a győri fekvőbetegosztályokon tavaly 60.883 pácienst láttak el, így gyors szorzással kiszámítható, hogy mintegy 3000 kórházi fertőzést jelentettek és kezeltek.
Dr. Bertalan István, a Karolina Kórház főigazgatója elmondta: 9647 beteg feküdt a kórházában, több mint ezer-háromszáz mikrobiológiai vizsgálatot végeztek el a fertőzés gyanúja miatt, s végül harminchárom betegnél mutattak ki bakteriális fertőzést. A legveszélyesebben számító MRSA-baktériumot kilenc betegnél mutatták ki. Vírusos járvány miatt tavaly két esetben rendeltek el részleges zárlatot. Az ápolási osztályon lépett fel influenza, illetve a krónikus osztályon calicifertőzés. Mindkét alkalommal meg tudták akadályozni a fertőzés továbbterjedését.
A kórházi fertőzés problémaköre világszerte az ellátórendszer része, mindenütt gond, az USA-tól Japánig. Volt, van és lesz - csatlakozott dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a megyei kórházigazgatókhoz. „Igaz, hogy többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben és az is, hogy a számok mögött a magyar ellátórendszer lerobbant állapotát lehet felelőssé tenni. De nem csak azt! Ez a probléma nagyobb és összetettebb annál, mint hogy több szappannal meg tudjuk oldani! Az egész rendszer átalakítása és normalizálása szükséges ahhoz, hogy csökkentsük a fertőzéseket, de teljesen megszüntetni nem lehet – húzta alá dr. Éger István.