A pótlékok megszüntetésének nagy szakemberhiány lehet az eredménye, ráadásul azokon a szakágakon, ahol már eddig is volt probléma.
Ígér béremelést és vannak jónak tűnő pontjai az egészségügyi reformjavaslatnak, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Soós Adrianna mégis attól tart, hogy az orvosok elvándorlását inkább fokozni fogja, mintsem gátolni, írja a Mérce.
A FESZ Belügyminisztériumnak küldött levelében azt a célt jelölte meg, hogy a bérarányok érjék el a nemzetközi gyakorlat legalább átlagos vagy medián értékét. Ezt azért tartják fontosnak, mert a diplomás munkaerőnél különösen fennállhat az esélye annak, hogy még csak nem is a magánegészségügybe, hanem egyenesen külföldre vándorol a munkaerő.
„Vonzóvá kell tenni a fiatalok számára ezt az életpályát Magyarországon is, talán akkor nem fognak annyian elmenni” – mondja Soós Adrianna.
A törvényt tovább tanulmányozva már az sem teljesen biztos, hogy lesz kézzelfogható keresetjavulás az emelésnek köszönhetően, mert a pótlékok rendszerét úgy fogják átalakítani, hogy többet teljesen megszüntetnek. A FESZ támogatja a pótlékok átláthatóságának javítását, de az elnök szerint vannak olyan kritikus területek, ahol ez komoly gondot okozhat. „Pótlékok legtöbbször olyan területeken vannak, ahol nehéz betölteni a helyeket: traumatológia, pszichológia… Ha elveszik a pótlékokat, és emiatt akár kevesebbet is keresnek itt, mint máshol, akkor mi lesz ezeknek a területeknek az ellátásával?” – teszi fel a kérdést.
A pótlékok megszüntetésének szerinte nagy szakemberhiány lehet az eredménye, ráadásul azokon a szakágakon, ahol már eddig is volt probléma.
A pótlékok elvétele mellett a másik aggályos dolog, hogy a kormány teljesítményhez kötött alapbérezést vezetne be, aminek viszont még nem állított objektív kereteket. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy aki jól dolgozik, az több pénzt kereshet, aki rosszul, az kevesebbet. De hogy erről ki és milyen alapon fog dönteni, azt homály fedi. „Látni kellene, hogy mennyi a feladat, akkor lehet mennyiségi és minőségi mutatókat nézni” – mondja Soós Adrianna, aki nem utasítja el az elképzelést, de figyelmeztet, hogy
ha nincsenek pontosan meghatározva a kritériumok, akkor könnyen előfordulhat, hogy a teljesítménye ellenére valaki nem kap megfelelő juttatást azért, mert mondjuk „bátrabban visszaszólt”.
Szerinte az is kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán megfelelő pénzügyi keret arra, hogy a munkáltató biztosítani tudja ezeket a plusz kifizetéseket.
További részletek a Mérce cikkében.