A nagy, sokágyas intenzív osztályokkal rendelkező, koronavírusos betegeket ellátó centrumokat érinti legérzékenyebben a járvány.
Valós költségeken alapuló kórház-finanszírozás állíthatná meg az intézmények adósságának emelkedését – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Február végén a Magyar Államkincstár adatai szerint elérte a 22,8 milliárd forintot a kórházakban a kifizetetlen számlák összege. Mire számíthatnak a beszállítók?
Az adósság valóban növekszik, amiben semmi meglepő nincs, hiszen nagyon sok pénzbe kerül a Covid-járvány elleni védekezés és a koronavírusos betegek ellátása. Tavaly központi forrásból már érkezett pénz a Covid-ellátással kapcsolatos költségekre, és jelenleg is folyamatban van a szükséges többletfinanszírozás felmérése. Feltételezhetően ezek a pénzek is megérkeznek majd az intézmények számláira, aminek nagyon örülünk, hiszen legfontosabb feladatunk most a hatékony járványkezelés, amit nem akadályozhatnak financiális szempontok.
A számokból az látszik, hogy az intézményrendszer továbbra is alulfinanszírozott. Mi lenne a megoldás a szokásos év végi konszolidáció elkerülésére?
A valós költségeket, a betegmozgást, a szakmai sajátosságokat és a betegellátás eredményességét figyelembe vevő finanszírozásra lenne szüksége az ellátórendszernek.
Van elegendő humán erőforrás a betegek ellátáshoz? Érezhető a több mint 5500 távozó kolléga hiánya?
Persze hogy hiányoznak, akik távoztak, mind emberileg, mind szakmailag, de a jelenlegi állománnyal is kitartunk.
Véleménye szerint körülbelül mikor indulhatnak újra az elektív műtétek? Közülük melyek élveznek majd prioritást?
Amint csökken a kórházba kerülő covidosok száma – gondolom néhány hét múlva –, elindulnak majd az elektív ellátások. A daganatos betegek mindig előnyt élveznek, illetve azokat a betegeket sem szeretnénk tovább váratni, akiknél állapotromlás fenyeget.
Mennyi idő lesz, mire a hatalmas várólistát le tudja dolgozni a rendszer?
Biztos, hogy több hónapról beszélünk. Ehhez viszont ismét forrásbevonásra lesz szükség, valamint egy átgondolt stratégiára azzal kapcsolatban, hogy az elektív ellátás párhuzamosan tudjon működni a még hosszú ideig fenntartandó járványkészültséggel. Továbbiak a cikkben