Fininsben sem szállt el a kaposvári kórházépítés

A Kaposi Mór tömbkórházi beruházása a végéhez közeledik, az északi tömb műszaki átadása megkezdődött, így rövidesen birtokba veheti a megye minden idők egyik legnagyobb kaposvári beruházását. Így az intézményt – ennek köszönhetően – majd elkerülik azok a problémák, melyeket az év eleji tulajdonosváltás okozott az uniós támogatású egészségügyi nagyberuházások között. A kaposvári beruházás indult elsőként a Pólus-program városai közül, méghozzá jó ütemben, hisz amikor a megyétől az államhoz került a működtetés, addigra az építők lassan levonultak a területről - írja a Somogyi Hírlap. 

Moizs Mariann stratégiai igazgató a lapnak nyilatkozva elmondta: az év végi konszolidációs források a szállítókat is megnyugtatták, hiszen a kórház adósságát százmilliókkal sikerült mérsékelni. Az államkincstári (MÁK) számlakezelésre átállás szintén nem okozott kezelhetetlen helyzetet, mert már hónapokkal ezelőtt elkezdték az új rendszer kiépítését, és felkészültek az új pénzügyi-kifizetési szisztémára. A nagyprojekt fedezetkezelését végző MÁK munkatársaival a kórház az elmúlt évben egyébként igen jól összeszokott. A kivitelezők még az önkormányzatokkal kötöttek szerződést, az intézmények viszont január elsejétől az államhoz kerültek, írta nemrégiben egy gazdasági napilap az Építési Vállalkozók Országos Szövetségére (ÉVOSZ) hivatkozva.

A tulajdonosváltás után – vélte az ÉVOSZ-forrás - a cégek „légüres térbe" kerültek, ami már most fennakadásokat okoz Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán és Kecskeméten az 5-10 milliárdos fejlesztések elindulása előtt, s ez újabb vállalkozókat vihet csődbe.

A kaposvári kórházra azonban mindez bizonyosan nem igaz, hiszen mint azt Moizs Marianna is kiemelte, Somogyban nem a fenntartó, hanem a kórház szerződött a Kapos Kórház Konzorcium kivitelezőivel. Ráadásul a Kaposi Mór 12,4 milliárdos tömbkórházi fejlesztésének, az elavult és gazdaságtalan pavilonrendszer megszűntetésének az alapkövét több mint egy éve rakták le. Azért lehettek ilyen „gyorsak" – fogalmazott korábban többször is a megyei tulajdonos - mert a kaposvári volt az egyetlen EU-s pályázat, mely már 2006-ban megvalósításra készen állt.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár is elismerését fejezte ki októberben, a diagnosztikai tömb – illetve a másik beruházás - a sürgősségi centrum félmilliárdos építésének átadásakor. Az államtitkár úgy fogalmazott: a Kaposi Mór-projekt az egészségügy átszervezésével összhangba hozott kaposvári stratégiai gondolatoknak köszönhetően életképes.

Ahogy azt már egy országos napilap írta a minap: nem tudnak fizetni az állami kórházak. Ennek oka pedig az, hogy meg kellett szüntetniük a kereskedelmi bankoknál lévő számláikat, mert azok vezetését januártól az államkincstár vette át. A kórházak kizárólag a bérfizetést tudják teljesíteni, a beszállítók lejárt számláit és más fizetési kötelezettségeiket nem, részletezte a hírforrás. A kaposvári kórház stratégiai igazgatója azonban cáfolta, hogy ekkora gondot okozna a változás, amely néhány hetes átállás után rövidesen egy új rendszert állít üzembe. A kaposvári kórház egyébként az ágazat „hagyományos" év végi megtámogatásából december elején és végén kapott a teljesítményével arányos állami forrást, utóbb 360 millió forintot. Ezekből kizárólag a lejárt szállítói tartozásokat egyenlíthették ki, amire a beszállítóik az egyeztetések alapján számítottak is.