Fiskális terror dühöng az egészségügyben

Kökény Mihály szerint eközben az intézmények nemcsak eladósodnak, de hárítják a költségesebb betegek ellátását, nő a várólisták hossza, romlik a betegellátás minősége. Ki fog itt gyógyítani? - Ma valóban ez a legfontosabb kérdés. A jogszabályban nem rögzített bérjellegű juttatások megvonásával és a nyugdíjas foglalkoztatás korlátozásával a sokadik ígéretét szegi meg az egészségügyi államtitkárság, hiszen arról volt szó, hogy az egészségügy legalább moratóriumra számíthat – olvasható az MSZP szakpolitikussal készült interjú elején a nepszava.hu portálján.

Amikor a kórházigazgatók pályázatait elbírálták - noha a kiírásokban nem szerepelt - , kiderült, hogy akik már közel vannak az aktuális nyugdíjkorhatárhoz, nem nyerhetik el az állásukat, kivéve persze az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnökét. Akkor nem győzött mentegetőzni a felelős államtitkár, hogy ez csak a vezetőkre érvényes és semmilyen körülmények között nem vonatkozik majd az egészségügyi dolgozókra – emelte ki Kökény.

- Sőt, Szócska Miklós azt mondta, összeomlik a betegellátás, ha az egészségügyre is vonatkozik a nyugdíjszabály.

- Pontosan, hiszen a szakrendelőkben dolgozó orvosok 70 %-a, főleg vidéken, már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, sőt 3500 nyugdíjas közalkalmazott ápolóról és asszisztensről tudunk. Utóbbiakkal kapcsolatban most még halovány ígéret sem fogalmazódott meg, mint a miniszterelnök által bejelentett, egyedi felmentések lehetősége az orvosoknál. Pedig ha választaniuk kell a szakdolgozóknak, hogy nyugdíjba mennek, vagy maradnak a pályán, s a nyugdíjukról átmenetileg lemondanak, akkor nyilván a nyugdíjat fogják választani. Mert a végigdolgozott élet után a nyugdíjuk minimálisan, de valószínűleg valamennyivel magasabb, mint a havi nettó 70-100 ezer forintos fizetésük. Ha rájuk nem vonatkozik a felmentési lehetőség, viszont korlátozzák a kórházakat a kifizetésekben, akkor a szakdolgozók el fognak menni, csakúgy mint a hiányszakmák művelői. Szakrendelők és röntgenosztályok zárhatnak be, nem lesz patológus, aki szövettani vizsgálatokat végezzen, de tarthatatlan helyzet keletkezhet az ÁNTSZ laboratóriumaiban is. Újabb csapás vár tehát a migráció miatt egyre jobban kiürülő, az utánpótlás nélküliség okán pedig kiöregedő ágazatra.

- Tovább élezi a helyzetet, hogy egyes szakdolgozóktól visszavonták a bruttó ötezer forintos emelést is.

- Természetesen ezzel megint azokba rúgtak bele, akikre a legnagyobb szükség van, hiszen a jól képzett, diplomás ápolók joggal lehetnek csalódottak. Az idei "bértrükközés" - mert valódi emelésről nem, csak illetménykiegészítésről beszélhetünk - hatására nem csökkent a pályaelhagyók, a kivándorlók, azaz külföldön munkát vállalók száma. Ráadásul a történelminek hirdetett bérintézkedés ellenére 2012-ben tovább csökkent az egészségügyi dolgozók keresetének vásárlóereje, igaz "csupán" 2,2 százalékkal. Eközben a szakdolgozói kamara felmérése szerint az alapellátásban tevékenykedő szakdolgozók 96 százalékának egyáltalán nem emelkedett a jövedelme - a novembertől megnövelt finanszírozás ellenére sem. Nem véletlenül bizonytalanok tehát a kórházi minimumfeltételek, nem véletlen, hogy az ÁNTSZ nem akarja vizsgálni, melyik intézményben mi, vagy éppen hány szakember hiányzik. A nyugdíjszabály érvényesítésével pedig egyszerűen a működés elemi feltételeit sem tudnák teljesíteni az intézmények. Szóval megint, mint annyiszor, egyetlen szempontot vett figyelembe a kormány: a pénzügyi kényszert, és ennek rendelte alá az egészségügyet, az oktatást és mindent. Hogy ezzel állampolgárok életét veszélyezteti, még csak egy pillanatig sem érdekli.

- Mint a végstádiumú daganatos betegektől való terápiamegvonás ügyében?

- Pontosan. Ott például az a helyzet, hogy látszólag az ombudsman, a szakma és a betegszervezetek csatát nyertek, amikor visszavonulásra késztették a szaktárcát, de kétség ne legyen, ha később nem is ezt, a vastagbélrákos betegek túlélését korlátozó szabályt akarják majd elfogadtatni, akkor találnak egy másik betegcsoportot, hogy a nemzetgazdasági tárca - amely valójában diktál - által megkövetelt pénzt megtakarítsák. Fiskális terror dühöng ugyanis az egészségügyben. Így az, hogy a különböző intézkedéseknek rövid, illetve hosszútávon mi lesz a következménye, milyen egészségkárosító hatása lesz, már nem számít.

A teljes interjú itt olvasható