Kiterjedtebb a röghöz kötés

Nem csak az állami ösztöndíjasoknak, hanem az önköltséges képzésen - diákhitelt igénybe véve - végzett diplomások egy részének is vállalniuk kell a röghöz kötést - derült ki az erőforrás-minisztérium felsőoktatási "szájbarágójából". Mindenki, aki úgy helyezkedik el a köz- vagy a magánszférában, hogy helyette a munkáltatója fizeti ki a képzés költségét, köteles aláírni a hallgatói szerződést. Utóbbi teljes eltörlését követelik viszont a diákok, pedig úgy tudjuk, a januári tárgyalásokon legfeljebb ennek időtartamáról vitázhatnak – írja a nepszava.hu portálja.

Aligha enged a kormányzat a januárban a HÖOK-kal folytatódó tárgyalásokon a röghöz kötés követelményéből - legfeljebb annak időtartamából -, holott ennek eltörlése az elmúlt hetek diáktüntetéseink egyik legfontosabb követelése volt. Ráadásul a hallgatói szerződés - miszerint a diplomás meghatározott ideig csak Magyarországon vállalhat állást - egy fontos részlete eddig kevés figyelmet kapott. Az erőforrás-minisztérium honlapján közzétett "felsőoktatási szájbarágó" szerint ugyanis nemcsak azoknak kell vállalniuk a röghöz kötést, akik az államilag finanszírozott, ingyenes férőhelyeken végeznek valamelyik olyan szakon, ahol egyáltalán meghirdetnek ilyen helyeket, hanem azon hallgatók egy jelentős részének is, akik költségtérítéses képzésen vettek részt és a Diákhitel2-t vették igénybe. Közülük azoknak kell aláírniuk a hallgatói szerződést, akik a közszférában helyezkednek el és az állam átvállalja helyettük a diákhitelt. De azoknak is, akik a versenyszférában kapnak állást és helyettük a munkáltatójuk fizeti utólag a képzés költségét.

Ez a "szájbarágó" azon részéből derül ki, amely arra ad választ, mit tegyen egy olyan diák, aki mondjuk jogon tanulna, ahol nincs állami ösztöndíjas hely, neki pedig nincs pénze a "nemtandíjra". A válasz szerint erre való a Diákhitel2. Sőt, "nem feltétlenül fenyeget a hitel visszafizetésének terhe sem", mert "amennyiben a már végzett hallgató állami intézménynél, a közigazgatásban helyezkedik el, a munkahelye átvállalja ezt a terhet; ha pedig a versenyszférában talál állást, akkor a cége adókedvezményt könyvelhet el az önköltség kifizetésének átvállalása nyomán". Ehhez viszont "a hallgatónak vállalnia kell a hallgatói szerződésben foglaltakat, különösen azt, hogy meghatározott ideig hazájában (...)dolgozik a végzést követően."

Nehezen értelmezhető, hogy a röghöz kötésben nincs különbség a köz- és a versenyszférában elhelyezkedő hallgatónál, holott utóbbinál a magánvállalkozás viseli a visszafizetés terhét, nem is az állam, amely legfeljebb csak csekélyebb mértékű adókedvezményt nyújt.

A tárca oktatási államtitkárságának sajtóosztályán lapunk érdeklődésére előbb azt közölték, hogy a "szájbarágót" félreérthettük, mert a hallgatói szerződést csak azoknak kell aláírniuk, akik ingyenes képzésben vettek részt. Alig tíz perccel később már az ellenkezőjéről tájékoztattak, mondván: természetesen ezt mindenkinek vállalnia kell, aki helyett az állam vagy a munkáltatója átvállalja a fizetnivalót – húzza alá a portál.