• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Fizessen, aki élni akar! - kettészakad az egészségügy

Lapszemle Forrás: szabadfold.hu

Nem új a diagnózis: betegellátó rendszerünk jó ideje ezer sebből vérzik.

És újabb csapások sújtják: egy jogszabály ugyanis minden maszekolást kitilt a közgyógyításból. Ezzel várhatóan kettészakad az egészségügy – tiszta magánellátásra, illetve gyengülő államira.

Most léptek hatályba az egészségügyet „újrarendező" salátatörvény intézkedései. Egy páciens – például olyan, aki daganatos betegségben szenved – könnyebben, netán nehezebben gyógyulhat, mint eddig, vagy épp ugyanúgy? – tette fel a kérdés a Szabad Föld – online Kincses Gyula egészségügyi szakértőnek, volt államtitkárnak, aki így válaszolt: – Várhatóan nehezebben. A daganatos betegség kezelésének remélhetően megmarad az esélye, ám a várólisták növekedése és az alapvető vizsgálatok csúszása miatt a felismerés késhet.

– Azaz később születik meg a kezeléshez szükséges diagnózis.

– Ennek egyre nagyobb a kockázata, és csak remélni lehet, hogy nem romlik addigra drasztikusan a túlélés esélye, mire kiderül, mi a baj. Hiszen egy CT-re vagy egy MR-re most is sokat kell várni, és már az is két-három hónapot vesz igénybe, hogy betegként bejuthassak ahhoz az orvoshoz, akinek joga van ilyen vizsgálatra előjegyezni engem. Aztán újabb két-három hónap, amíg meg is vizsgálnak.

– A kormányzat pont azt mondja, hogy most jött el az egyenlőség ideje…

– Egyenlőség abban az értelemben, hogy mindenkinek egyformán nehéz lesz. A közkórházakban biztosan. Eddig az volt a törvény, hogy a műtét járt nekem a társadalombiztosítás (tb) terhére, és a protokolltól eltérő anyagot, technikát vagy gyógyszert megfizethettem. De csak a különbséget, most pedig az egészet, műtétestől. Vagyis most a beteg megkapja ingyen, ami van, vagy elmegy a magánellátásba, és kifizeti az egészet magasabb áron.

– Akinek van pénze, annak jobbak a túlélési esélyei?

– Félő, hogy igen. De a baj még ennél is nagyobb: a jobb minőséget, gyorsabb gyógyulást adó, százszázalékos áron kifizettető rendszer kiviszi a pénzt az amúgy is tartósan alulfinanszírozott egészségügyből.

– A kabinet állítja, szinten tartja az egészségügyi büdzsét.

– Ez akár igaz is lehet, csakhogy a kiadások szinten tartása valójában értékvesztést jelent, mert nem követi az ágazat a technológia fejlődését, a szükségletek növekedését. Azaz lemarad az egészségügy.

– Mennyit költünk mi, lakosok egészségügyre?

– Egyre többet. Körülbelül az összes kiadás 38%-át, azaz az állam már csak a kiadások 62%-át állja.

A teljes interjú a Szabad Föld – online oldalán olvasható!