Kurtán-furcsán kerültek be az elfogadás előtt álló új alapellátási törvénybe a hazai fogorvosok.
Feladataik vannak, de a könnyítések, kiegészítő juttatások felsorolásánál nincsenek megemlítve, kéréseiket nem vették figyelembe. A diszkriminációt nem értik, mert ezen a területen is öregszik a szakma és évente egy végzős egyetemi évfolyamnyi fogorvos akar külföldre menni – írja a Népszava – online.
Felemás módon kezeli a hazai fogorvosokat a parlament előtt lévő alapellátási törvény. Feladataik vannak, de az üres praxisok betöltésére és az öregedő szakemberek pótlására tervezett könnyítéseknél nincsenek megemlítve. A települési önkormányzatok egészségügyi alapfeladatai között a szöveg felsorolja ugyan a fogorvosi ellátást és a fogászati ügyeletek megszervezését, de már a törvény bevezetőjében is csak háziorvosokról és házi gyermekorvosokról, máshol praxisjoggal érintett alapellátási formákról beszél a tervezet. A fogorvosok mindössze annyit kapnak, hogy a szűrővizsgálatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - ahogy eddig is - figyelembe veszi az elszámolásoknál.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának jogászai vizsgálják, hogy ez a diszkrimináció hogyan orvosolható. Hermann Péter, a tagozat elnöke a Népszavának kiemelte, hogy az előzetes egyeztetések alatt egyenlő elbírálást kértek a háziorvosokkal, de a Zombor Gábor államtitkárral folytatott megbeszélésen is azzal a sztereotípiával találták magukat szemben, hogy a fogorvosoknak úgyis van pénze, mert magánrendelést folytatnak.
Csakhogy ez nem igaz az 5300 aktív hazai fogorvos mindegyikére - érvel Hermann Péter. Közülük 2850 csak alapellátást végez, ötszázan szakellátást, például szájsebészeti beavatkozásokat is csinálnak, de arról nincs a Kamarának pontos adata, hány magánpraxis van ezen túl és ezek között mennyi az, amelyikben az alapellátásban is dolgozó szakember folytat kiegészítő tevékenységet.
A MOK Fogorvosi Tagozata azt kénytelen volt elfogadni, hogy az ellátásban egyébként egyre kisebb bevételt hozó fizetős kezelések miatt az indulásnál kevesebb támogatást kapott egy fogorvosi praxis, de úgy látják: azzal, hogy az évek során folyton kimaradtak a juttatásokból, nagyra nyílt az olló köztük és a háziorvosok között. Úgy számolnak: ha csak olyan mértékű pluszfinanszírozásban részesült volna a fogorvosi kassza, mint az elmúlt években a háziorvosi, most 17 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnának a szolgálatok. Ráadásul egy fogorvosi rendelő eszköz- és műszerigénye sokkal nagyobb, így indítása és fenntartása is drágább, mint a háziorvosi rendelőké.