A magyarok második leggyakoribb krónikus megbetegedése a magasvérnyomás-betegség után a mozgásszervi probléma.
2010 és 2024 között jelentősen, mintegy kilencezerrel nőtt a hazai egészségügyben praktizáló orvosok száma, ezt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is elmondta Esztergomban. A betegek mégis gyakran hosszú várakozási időkkel és túlterhelt rendelőkkel szembesülnek. A probléma hátterében nemcsak területi egyenetlenségek, az üres praxisok száma, de még a kettős praxisok is állnak, írja az economx.hu.
Magyarországon a KSH adatai szerint 2010 és 2024 között kilencezerrel nőtt a praktizáló orvosok száma, 34 ezer orvos helyett 43 ezren dolgoznak a hazai egészségügyben. Ugyanakkor például sok orvos választja a kettős praxist. Ezért érzik a betegek még mindig, hogy túl sokat kell várni egy-egy ellátásra.
Bár a háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok betegforgalma az előző időszakhoz képest minimálisan csökkent, a telemedicinális ellátások viszont 5,6 százalékkal emelkedtek. A személyes találkozást nem igénylő orvos-beteg konzultáció a gyermekellátásban vált a leggyakoribbá: 2024-ben a házi gyermekorvosok a betegek 28 százalékát, a háziorvosok pedig a felnőtt betegek 17 százalékát a telemedicina nyújtotta lehetőségek segítségével látták el. Éppen ezért a telemedicinális ellátások térnyerésével párhuzamosan a rendelőben végzett ellátások száma másfél százalékkal visszaesett és a kiszállás, vagyis a beteg otthonában történő ellátás gyakorlatilag megszűnt., míg a 1990-es évek közepén még 11-15 százalékot képviselt.
A magyarok második leggyakoribb krónikus megbetegedése a magasvérnyomás-betegség után a mozgásszervi probléma. A lakosság egyötöde – a férfiak 17, a nők 22 százaléka – küzd derék- és hátfájással, 15 százalék pedig ízületi porckopással. Tavaly 63,7 millió, egészségbiztosítás által finanszírozott járóbeteg-megjelenést regisztráltak, egy százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A teljes információ a cikkben.