Fontos kutatás jelent meg a Covid-vakcinák és a long-Covid kapcsolatáról

A Covid-19 nyári hulláma ismét végigsöpört a bolygón, Magyarországon is felfutást mutattak/mutatnak a járványadatok. Noha a betegség némileg finomodott az évek alatt, az oltásokkal jóval könnyebben át lehet vészelni az egyes vírusvariánsokat, és a hosszú Covid-fertőzés kockázata is csökkent, továbbra is vannak komoly kockázatok. Egy új tanulmány most arra világít rá, hogy a hosszú Covid-fertőzés kockázata hogyan változott az idők során. Ebben megállapítják, hogy bár a hosszú Covid kialakulásának valószínűsége csökkent a világjárvány kezdete óta, továbbra is jelentős maradt, különösen azoknál, akik nem kaptak védőoltást - kírta a CNN nyomán a pénzcentrum.hu.

A St. Louis-i Washington Egyetem és a Veteránügyi Minisztérium kutatói több millió orvosi nyilvántartást vizsgáltak át fejlett gépi "big data"-elemzés segítségével. A kutatás során három időszakot vizsgáltak: mielőtt a védőoltások elérhetővé váltak; amikor a Delta-változat dominált; és miután az Omicron-változatok terjedtek. Az oltási státuszt is figyelembe vették: oltottnak tekintették azt, aki legalább az első oltássorozatot megkapta. A vizsgálatba több mint 441 ezer olyan embert vontak be, akik 2020 márciusa és 2022 januárja között kapták el a Covid-19-et. Az ő feljegyzéseiket összehasonlították több mint 4,7 millió olyan emberével, akik nem kapták el a vírust.

A kutatásból kiderült, hogy az első évben minden tízedik fertőzött mutatott hosszú Coviddal összhangban lévő tüneteket. A védőoltások bevezetésével azonban ez a kockázat jelentősen csökkent: a Delta-hullám idején felére esett vissza. Az Omicron-hullám alatt a beoltottak mindössze 3,5%-ánál alakult ki hosszú Covid, míg az oltatlanoknál ez az arány 7,7% volt.

A hosszú Covid-kockázat csökkenésének közel háromnegyede a vakcináknak tulajdonítható. Továbbiak a cikkben