Az eljárást egyelőre embereken nem tesztelték, de ha működne náluk, az megkönnyíthetné sérülések és daganatok diagnosztikáját.
Egy, az élelmiszeriparban mindennaposnak számító, sárga színezéket, a tartrazint használva a kutatók átmenetileg átlátszóvá tudták tenni egerek bőrét és izmait. Az eljárást egyelőre embereken nem tesztelték - írta a Guardian nyomán a telex.hu.
Felvitték a színezéket az egerek bőrére, amely rövid időre átlátszóvá vált, így a bőr, az izmok és a kötőszövetek mögé tudtak pillantani. A máj, a belek és a húgyhólyag jól láthatóvá vált a hasi bőrön keresztül, míg a rágcsáló fejbőrére kenve a kutatók láthatták az állat agyában lévő ereket.
Miután a festéket lemosták, a bőr visszanyerte az eredeti színét. A Stanford Egyetem kutatói úgy vélik, hogy ezt az eljárást az embereknél is alkalmazni lehetne, a sérülések lokalizálásától és a vérvételhez szükséges vénák megtalálásától kezdve emésztési rendellenességek megfigyeléséig és daganatok kiszűréséig.
A kutatók több példát ismertettek a Science szaklapban. Először egy friss csirkemellet tettek átlátszóvá a vörös fény számára úgy, hogy tartrazinoldatba merítették. A festék csökkentette a fényszóródást a szövet belsejében, így hatolhattak mélyebbre a sugarak. Mielőtt rátaláltak volna a tartrazinra, Zihao Ou és kutatótársai több festékoldatot is teszteltek, azokban pácolták a csirkemellet.
Egy másik kísérletben egy egér hasüregét kenték be, és láthatóvá váltak a belek és más belső szervek. Később egy egér borotvált fejére vittek fel festéket, és a lézeres foltkontrasztos képalkotás nevű technikával látták az állat agyában lévő ereket. A kutatók arról számoltak be, hogy a látható fény tartományán belül is átlátszóvá vált az egér bőre öt perccel azután, hogy bekenték a festékkel.
Jelenleg az átláthatóság a festék behatolási mélységére korlátozódik, de Guosong Hong szerint mikrotűs tapaszok vagy injekciók mélyebbre juttathatják a festéket. További részletek a cikkben